A kilences szám jelentős szerepet töltött be az ősi kultúrákban, kapcsolatban állt a mennyei hatalmakkal, esetleg közvetítette azt különféle szimbólumokon keresztül, meghatározott időszerűséget, útmutatásul szolgált a beavatottak számára a világegyetem megértéséhez vezető úton. A kilences számra – pontosabban 1-től 9-ig az egész számokra – épülő, ma ismert metafizikai módszerek közül a legismertebb a kínai Repülő Csillag Feng Shui, illetve a szintén kínai eredetű, de a japánok által újrafelfedezett Kyu Sei Ki-Gaku (九星気学 Kilenc Csillag Ki-tanulmány). Mindkettőnél központi szerepet játszanak a Göncölszekér csillagkép csillagai és a mögöttük rejlő, általuk kifejeződő erők, hatások.
Ez eddig meglehetősen misztikusnak hangzik, ám a módszerek alapelvei matematikai összefüggésekre és csillagászati megfigyelésekre épülnek, tehát az említett hatásokat modellező rendszer nagyon is az ésszerűség talaján áll.

Bár a használatuk némileg eltér – így a két módszer önmagában alkalmazandó, nem mosható össze! –, az alapot adó matematikai rendszer azonban közös. Az ősi kínai forrásokban Hé Tú (河圖 Ábra a Sárga-folyóból), illetve Luò Shū (洛書 Írás a Luo-folyóból) néven¹ szerepel ez az egész számokból álló rendszer. Egyszerűsége ellenére tulajdonképpen mindent magába foglal, és szinte az összes metafizikai módszer alapelvének számít. A legendák szerint a Hé Tút a Sárga-folyóból kivágtató sárkány-ló szőrének világos és sötét foltjai alapján alkották meg, a Luò Shūt pedig a Luò-folyóból előbukkanó sárkány-teknős páncéljának mintázata alapján.

A Luò Shū emlékét legkorábbról a Változások könyve őrzi, ahol a legendás sámánkirályok, Fu Xi és Nagy Yü szerepelnek „feltalálóiként” – persze nem ezt a szót használja a Könyv, inkább úgy számol be róluk, mint a világegyetem működésének mintázatát megfigyelő és megértő személyekről, akik tapasztalásaikat e két ábra segítségével örökítették meg.

夫易，聖人之所以極深而研幾也。 [...] 河出圖，洛出書，聖人則之。 [...] 聖人有以見天下之賾，而擬諸其形容，象其物宜，是故謂之象。聖人有以見天下之動，而觀其會通，以行其典禮

„A változások azok, amelyek révén a szent bölcsek minden mélységet elértek és mindennek a csíráját meg tudták ragadni. [...] A Sárga-folyóból ábra, a Luo-folyóból írás bukkant elő – a szent bölcsek alapelvként tekintettek rájuk. [...] A szent bölcsek képesek voltak áttekinteni az Ég-alatti zűrzavaros sokféleséget. Megfigyelték a formákat és a jelenségeket, ábrázolták a dolgokat és tulajdonságaikat, ezeket nevezték Képeknek. A szent bölcsek képesek voltak minden Ég-alatti mozgást áttekinteni, megfigyelték, hogy a mozgások miként találkoznak és függnek össze, hogy követhessék a folyamatok örökös rendjét.”

– 易經 Yì​jīng, a Változások Könyve
(Pressing Lajos és Deseő László fordításának felhasználásával)

Az ősi szövegek tanúsága szerint tehát az említett ábrák alapvető útmutató eszközként szolgáltak a térben és időben bekövetkező változások rengetegében. Metafizikai iránytűként segíthettek elkerülni a bajt és felismerni a kedvező lehetőségeket.

Mindkét ábra 1-től 9-ig tartalmaz számokat világos, illetve sötét pöttyökként, csak más-más elrendezésben. A Hé Tú a világegyetem korábbi, eredendő, egyensúlyi állapotát tükrözi, a Luò Shū pedig későbbi, már változásban lévő állapotait, illetve magukat a változásokat képezi le. Ez utóbbi ábrát a mai kor matematikusai leginkább harmadrendű bűvös négyzetként emlegetik.
Nos, a matematikát a Természet nyelvének tartják, általa remélik a világegyetem megértését. Jakob Bernoulli, svájci matematikus, a valószínűségelmélet egyik atyja említette egyszer, hogy „A matematika minden tudományt befolyásol, ám a matematikát egyik sem.” A bűvös négyzetek már a kezdetektől fogva ámulatba ejtették a tudósokat, megannyi titkát megfejteni csak részben tudták.
Ahogy a világegyetemben, a természeti jelenségekben, úgy a bűvös négyzetekben is a látszólagos egyszerűség – illetve a magasabb rendűeknél a látszólagos káosz – ellenére számos szabályszerűség és megdöbbentő szimmetria fedezhető fel. Például a szóban forgó, legkorábban Kínában felfedezett 3x3-as bűvös négyzet

• sarkain csak páros számok állnak,
• a többi szám pedig mind páratlan szám;
• minden sorában, oszlopában ill. átlóján álló számok összege 15;²
• mivel a középpontban az 5-ös áll, így az egymással szemközti számok (pl. 8+2, 3+7, 9+1) összege mindig 10;³
• a négyzetben szereplő összes szám összege 45;⁴

A Változások könyve a szimmetria jegyében – illetve a Hé Túval összefüggésben – megemlíti a 10-es számot is, amely középen kap helyet.Így a páros számok összege 25, a páratlan számoké 30, melyek összeadva 55-öt adnak.⁵ A páros számok összekötve egy szabályos négyzetet alkotnak, a páratlan számokat összekötve pedig kört kapunk középponttal. A négyzet ill. szögletesség a Földet jelképezi, a kör ill. kerekség pedig a Mennyeket, ezzel utalva arra, hogy az ábra a világmindenség leképezésére szolgál. A Nappálya fokai jelzik az időt, az irányok pedig a teret.

Platón Az állam c. művében egy különös, 27x27-es négyzetet említ, melynek alapszáma a 9, és összefüggésbe hozza az emberi élettel és az időszámítással⁶. Ezen kívül valódi bűvös négyzetek szerte a világon előfordultak: védikus szertartásokhoz használt yantrákon⁷, tibeti mandalákon vagy más, asztrológiával kapcsolatos szimbólumokként⁸, óegyiptomi talizmánokon, perzsa és arab mágiával foglalkozó ill. matematikai írásokban⁹, hermészi mágiával foglalkozó okkult művekben¹⁰, egy német jezsuita tudományos művében¹¹, reneszánsz festményeken¹², szabadkőműves jelképek hátterében, illetve spanyol keresztény templomok homlokzatán¹³. A számok elrendezésében megmutatkozó lenyűgöző szimmetriát, illetve a kör és a négyzet mértani jelentőségét alapul véve a szakrális geometria tisztelői megalkották a quincunx építészeti-művészeti formát, amelynek mintájára több fontosabb vallási vagy politikai épület és díszítőelem született meg a középkori ill. reneszánsz Európában.¹⁴

A 9 Csillag Ki és a Repülő Csillag Feng Shui módszerek velejét is a számok elrendezése adja a Luò Shū négyzetben.
司馬遷 Sī​mǎ​ Qiān, a kínai történetírás atyja, neves csillagász, naptárkészítő i.e. 109-91 között megírt legjelentősebb művében¹⁵ említi, hogy a Göncölszekér csillagai a Mennyek központjából irányítják a négy évszak változásait, őrzik a változó állapotok összhangját és meghatározzák a naptári periódusokat. A változások aszerint alakulnak, hogy a Mennyekben felváltva uralkodó, halhatatlan Kilenc Fenséges Csillagúr (九皇星君 Jiǔ Huáng Xīng Jūn) – akikre úgyis utalnak mint az Északi Véka Kilenc Csillaga (北斗九星 Běi​dǒu Jiǔ Xīng) – közül épp melyik van uralmon. Egyenrangúak az uralkodás tekintetében, tehát mindegyikük pontosan egyforma ideig van hatalmon.
A bűvös négyzetről a számok elrendezése alapján leolvashatóak változások, történések, hatások, valamint a számok jelzik többek közt az uralkodási időszakokat, az uralkodási sorrendet is (periodicitás). Az uralkodási ciklus hossza alapulhat közvetlenül a 9-es számon – így 9 évente, 9 havonta, 9 naponta, ill. 9 kettősóránként váltják egymást; de meghatározható a 180 éves Nagyciklus kilencedrészeként is – azaz 20-éves uralkodási periódusként. Az előbbi megközelítést megtalálhatjuk mindkét említett módszerben, az utóbbit csak a Repülő Csillag Feng Shuiban használják. Jelenleg a 8. periódus tart, tehát a 8-as számmal jelölt csillag az uralkodó csillag (令星 líng xīng).

A nyugati okkultizmus képviselői nagy valószínűséggel e tudásból meríthettek, amikor mindegyik bolygónak megfeleltettek egy-egy – a Földhöz közeledvén egyre magasabb rendű – bűvös négyzetet. A sorban a legtávolabbi planéta, a Szaturnusz kapta tehát a legalacsonyabb rendű, a 3x3-as négyzetet. Héber betűket használtak, amiknek a gemátriai hagyomány szerint számértékeik voltak; a négyzetben szereplő összes szám összege adta meg a bolygó angyalának (אגיאל‎, Ágiél) és démonának (זאזל, Zázél) nevét.¹⁶
Szaturnusz a vetőmag és a földművelés istene volt a római mitológiában, a görög Krónosz (Κρόνος) megfelelője. Ő felelt a magvak kikeléséért, az ő akaratát követték a földművesek vetéskor és aratáskor, így később az évszakok, a naptárak, azaz az emberi idő istenévé vált. Krónosz alakja is eggyé vált Khrónoszéval (Xρόνος), aki az orfikus kozmogónia teremtés előtti, kígyótestű időistene. A mítoszok szerint elmaradhatatlan társával, Elkerülhetetlen Szükségszerűséggel (Ananké, Ἀνάγκη) együtt körbefonta a világtojást, majd összeszorítva felrepesztették azt és megalkották a rendezett világegyetemet. Miután kialakultak a tengerek és a szárazföldek, folytatták körforgásukat a kozmoszban, gondoskodva az égitestek keringéséről és az idő véget nem érő haladásáról (tkp. a változásokról).

További érdekes hasonlóságokat fedezhetünk fel a görög mitológia és a Luò Shū alkalmazása között, amely arra enged következtetni, hogy az okkultisták tisztában voltak a kínai bűvös négyzet szerepével és jelentőségével¹⁷:

• Örök körforgásával Khrónosz felel a világegyetemben zajló változásokért, a Luò Shūból pedig kiolvashatóak ezek a változások.
• Krónosz egy titán, az Ég (Uránosz) és a Föld (Gaia) gyermeke, ahogyan a Luò Shūban is megmutatkozik mind az Ég (páratlan/yang számok, kör), mind a Föld (páros/yin számok, négyzet).
• A görög világtojás-jelkép, az égi körforgás párhuzamba állítható a Luò Shū-beli kör, a rendezett világegyetem pedig a szabályos négyzet szimbólumával.
• Krónosz felfalta gyermekeit (Poszeidónt – a vizet, Démétért – a földet, Hérát – a levegőt, valamint Hesztiát – a tüzet). Ez értelmezhető akár úgy is, hogy magában hordozza mind a négy őselemet, a világegyetem alkotóelemeit. A Luò Shū számaiban kifejeződik a világegyetem változásait tükröző öt állapot: 1 – víz; 2,5,8 – föld; 3,4 – fa; 6,7 – fém; 9 – tűz.
• A K(h)rónosz által megtestesített, mindent elemésztő idő képe azt is tükrözi, hogy minden lehetőséget magába foglal, mindenre kiterjed. A Luò Shū egy átfogó eszköz arra, hogy feltérképezzük lehetőségeinket térben, időben és emberi vonatkozásban, vagyis az élet mindhárom szintjén, teljes körűen.
• A Kilenc Csillag uralkodási sorrendjét (magától értetődően) a bűvös négyzet számainak növekvő sorrendje mutatja. A számokat így összekötve egy sajátos vonalmintát kapunk. Cornelius Agrippa könyvében Szaturnusz Pecsétje néven találjuk meg a számok összekötésével előálló szimbólumot apróbb különbségekkel.¹⁸
• A nyugati asztrológiában Szaturnusz a nagy sors bolygója, sorsfordító nehézségeket (infortuna maior), próbatételeket (a régiek úgy nevezték: a Küszöb Őre), illetve végzetszerű találkozásokat, eseményeket, sorstendenciákat, karmikus adottságokat jelez.¹⁹ A Luò Shū egy olyan egyetemes életvezetési eszközt ad alkalmazója kezébe, amivel mind térben, mind időben, mind pedig emberi viszonylatban értékelheti a lehetőségeket, megtalálhatja a kiutat az élet nehézségei közül, amellyel saját kezébe veheti a sorsát. 

A későbbiekben néhány példán keresztül igyekszem még rávilágítani a Luò Shū gyakorlati alkalmazásának előnyeire.

Megjegyzések:

^ [1] Később a Jiǔ Gōng Tú (九宮圖 Kilenc Csarnok Térképe) elnevezést is használták az utóbbira.
^ [2] Ennyi fokot tesz ki a Nappályán egy szoláris év huszonnegyed része, azaz egyetlen szoláris időszak.
^ [3] A 十 (tíz) a mindenség, a teljesség száma a kínaiaknál, egyszersmind a középpontot is jelképezi az írásjegy alakjánál fogva – ahogyan a római X is. A hagyományos kínai időszámítás 10 Égi Cselekvőt különböztetett meg a Nap-Föld viszony szerint, a négypilléres sorselemzés 10-éves szerencseperiódusokkal számolja az életben bekövetkező nagyobb fordulópontokat.
^ [4] Ennyi fokot tesz ki egy nyolcada az évnek Égi vonatkozásban, Földi viszonylatban (irányként) lefedi a nyolc égtáj egyikét, metafizikailag pedig a nyolc ősjel (八卦 bāguà) egyikét. A négyzeten nyolc szám veszi körül a középsőt, amik a négy fő- és négy mellékégtájat is jelzik a középpont viszonylatában.
^ [5] 天數五，地數五，五位相得而各有合。天數二十有五，地數三十，凡天地之數，五十有五，此所以成變化，而行鬼神也。 „Az Éghez öt, a Földhöz is öt szám tartozik. Az öt helyen elosztva őket mindegyiknek megvan a maga kiegészítője. Az Ég számainak összege 25. A Föld számainak összege 30. Ég és Föld számainak összege 55. Ez az, amely a változásokat és átalakulásokat beteljesíti, a démonokat és isteneket mozgásba hozza.” (A Változások Könyve, Deseő László fordításában)
^ [6] „Tehát a türannosz gyönyörének képe egy síkidom az oldalhosszúság száma szerint (9). [...] A távolság, amennyire állnak egymástól, világos lesz az alapszám (9) négyzete, majd köbe szerint (9³-729). [...] Bizony ez igaz és az életnek megfelelő szám, hiszen megfelel a napok és éjszakák, a hónapok és évek számának is.” (Jánosy István fordításában)
^ [7] A Návagráha yantra a kilenc bolygóistenség káros hatásaitól védelmez; 3x3-as bűvös négyzetekből áll, amelyből a Napé megegyezik a Luò Shū négyzetével (bár a számok tükrözött elrendezésben szerepelnek). A Lákshmí-Gánésa yantra ugyancsak harmadrendű négyzetet ábrázol; a siker és az anyagi gyarapodás útjába álló akadályok eltávolítására alkalmazzák. Az egyik kadzsurahói templomon látható, X. századra keltezett Chautisa yantra egy negyedrendű bűvös négyzet, amelyben minden 2x2-es alnégyzet számainak összege 34.
^ [8] A tibetiek a kínai mítoszokból építkeztek, náluk is él a teknős páncéljáról származó bűvös négyzet legendája, és a Föld kilenc urának (sa bdag) uralkodási ciklusaihoz kapcsolódó kilenc mewa. (forrás)
^ [9] Az arabok már a hetedik századtól kezdve ismerték és tanulmányozták a bűvös négyzeteket csillagfejtési célzattal (kínai v. indiai kapcsolat feltételezhető). Kr. u. 983 körül keletkezett enciklopédiában (Rasa'il ikhwan as-safa') szerepelnek ötöd- és hatodrendű négyzetek, de egyszerűbb változataikat számos arab matematikus munkájában megtalálni. Muhammad al-Buzdzsáni, X. századi perzsa matematikus és csillagász 33 bűvös négyzetet ábrázolt és vizsgált könyvében, főleg görög művekre támaszkodva. A Shams Al-ma'arif (A Tudás Napjának Könyve) egy XIII. századi varázskönyv az arab és muszlim világ legmeghatározóbb műve az arab mágiáról; 4x4-es bűvös négyzetet ábrázolnak benne az arab ábécé jeleit használva. Arab számokat tartalmazó 6x6-os bűvös négyzetet (amely a Napot jelképezte) véstek egy XIV. századi mongol herceg, Anxi, palotájának talapzatába, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket.
^ [10] Marsilio Ficino és Pico della Mirandola hermészi mágiával foglalkozó munkái alapján Heinrich Cornelius Agrippa 1510-ben megírta a De Occulta Philosophia című művét. A kámeáknak is nevezett, 3-9. rendű bűvös négyzetet az akkor ismert hét bolygó (Szaturnusz, Jupiter, Mars, Vénusz, Merkúr, Nap, Hold) hatásaival kapcsolták össze, és mágikus szertartásokhoz alkalmazták. A hol számokból, hol betűkből építkező bűvös négyzetek később megannyi grimoire-ban előfordultak (pl. a legkorábban Pompeii romjainál is felbukkant SATOR négyzet a Salamon Kulcsában; Aptolcater mester Hatalom könyve; Abramelin, egyiptomi mágus szent varázskönyvének III. kötete stb.).
^ [11] Athanasius Kircher matematikus, geológus és biológus, az Arithmologia sive De abditis numerorum mysterijs (1665) c. könyvét javarészt a bűvös négyzeteknek szentelte. 3-9. rendű négyzeteket vizsgált, tisztában volt a 3x3-as négyzet kínai múltjával és úgy tartotta, hogy egy szeráf őrzi a titkát a Mennyekben. Rámutatott a számok hatványának jelentőségére és arra, hogy bármely bűvös négyzetben püthagoraszi számhármasok fedezhetőek fel Luò Shū elrendezésben.
^ [12] Albrecht Dürer: Melankólia I. (1514) c. képén látható negyedrendű bűvös négyzet számai közti összefüggések például 14 féle négyes, illetve 15 féle kettes szimmetriát alkotnak, így a 34-es összeget (azaz e négyzet bűvös állandóját) 86-féleképpen olvashatjuk le Dürer négyzetéből.
^ [13] A Luò Shū 20-szal megnövelt és tükrözött számait olvashatjuk le egy zurgenai templom homlokzatán díszelgő bűvös négyzet „belső magjáról”. A tükrözés tulajdonképpen nem változtat a lényegen, a kínaiak eredetileg ugyanis az irányokat fordítva ábrázolták (lent az észak, fent a dél, jobbra a nyugat és balra a kelet). Egy másik, negyedrendű bűvös négyzet látható a Sagrada Família homlokzatán, melynek állandója 33, a krisztusi évek száma.
^ [14] A képek balról jobbra, fentről lefelé: 1. oltárterítő (kb. i.sz. 450); 2. Lindau Evangélium borítója (kb. 875); 3. A Cosmati-járda cserépmozaikja (kb. 1150-1350) 4. Leonardo Da Vinci templomvázlata (kb. 1485); 5. Vittore Carpaccio: Partenza degli ambasciatori (kb. 1498). (forrás)
^ [15] A 史記 Shǐ​jì (A történetíró feljegyzései): 天官書 Tiānguān Shū (A Mennyek hivatalának könyve) fejezetében.
^ [16] Mindkét név számértéke negyvenöt: אגיאל‎: 1+3+10+1+30 = 45; זאזל‎: 7+1+7+30 = 45;
^ [17] Jóindulattal akár az is elképzelhető, hogy az ősi szent bölcsekhez hasonlóan ők maguk is felfedezték a világegyetem eseményeiben, változásaiban rejlő alapvető szabályszerűségeket, rendezőelvet.
^ [18] A kis karikák feltehetően csupán esztétikai céllal kerültek az ábrára, találni más változatokat is, például itt vagy itt.
^ [19] Forrás: Baktay Ervin: A csillagfejtés könyve, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1989; 113., 120-121. oldal