Megfigyelhető, hogy a kilences szám számos kultúrkörben hasonló jelentéstartalommal, jelképtársításokkal bír. Előfordul termékenységi és kozmológiai szimbólumként, beavatásoknál és próbatételeknél a fokozatok számaként vagy időegységként (ciklusok). Szinte mindegyik példára találni egy hasonlót vagy ugyanolyat egy másik nép hagyományaiban. Egyetemességének okára talán a modern tudományok adnak választ.

Számtanilag a legnagyobb egyjegyű egész számot képviseli, egy lépésre a tízestől – emiatt tökéletesség és a teljesség szimbolikája kötődik hozzá (lásd a Bahá'í vallásban¹ és a hinduizmusban). A Kabbalában a tét (a héber ábécé 9. betűje) az ősanya archetípusát képviseli, a teremtett dolgok tökéletességét¹⁶ és az egyéni út befejezettségét jelképezi. Az ókori Egyiptomból eredő, ám mára általánossá vált néphit szerint a macskának kilenc élete van – így jelképesen a hosszú életet is kifejezi. Hasonló jelentéstársítás figyelhető meg a kínai nyelvben, ahol kilences számra használt szó (九) ugyanúgy ejtendő, mint a 久 (jiǔ, hosszan tartó) – így szerencsés számnak tartják, esküvőkön és szertartások alkalmával gyakran szerepeltetnek valamiből kilencet. Jelképezi még a sárkányt (és így a császárt is), aki 9 alakban nyilvánul meg, 9 gyermeke van és 117 pikkely² borítja testét. A kínai Nagy Yü legendájában és egyes magyar népmesékben olvashatunk kilencfejű sárkányról. Az Ég-Ember-Föld hármasságát kifejező hármas számról és az arra épülő holisztikus szemléletről már volt szó, a kilenc pedig háromszor három – azaz, mondhatni, a teljesség teljessége, az isteni rendezőelv.

Kilenc (háromszor három) kara van az angyaloknak a keresztény hitvilágban, Dante művében a Pokolt, a Purgatóriumot és a Paradicsomot egyaránt kilenc körűként ábrázolja. A kínai kozmológiában az Ég kilenc részre tagozódik, kilenc kapuval, az alvilág pedig kilenc forrásként nyilvánul meg. Az ősmagyarok is többrétegűnek tartották az Eget, az égigérő fát pedig ugyanennyi ággal ábrázolták. Bár a mondáinkban többnyire csak hét rétegét emlegetik, előfordul a 3, 9, esetleg 12 réteg említése is.³ A Nap és a Hold az ágak közt kapott helyet a magyarok égig érő fáján túl a dajakok világfáján is⁴, így ezek a fa-jelképek asztrológiai/kozmológiai utalásnak is tekinthetők – ráadásul e két égitesttel együtt a hét ág is kilencet adhat.
A héliopoliszi enneád (avagy peszedzset) kilenc teremtő istent takar⁵, a mitológia szerint általuk formálódik az ismert világ; az ősi hinduk kilenc bolygó(istenség) hatását (náva gráha) írták le.⁶ Az óészaki regék kilenc világról⁷ mesélnek, amelyekkel az emberek szívükben és hitükben szoros kapcsolatban állnak, mindennapi életük részének tekintik létezésüket és hatásukat. A modern csillagászat is kilenc bolygót különböztet meg Naprendszerünkben, ezek hatásával a kezdetek kezdete óta az asztrológia (csillagfejtés) foglalkozik.⁸ A kínai kozmológia központi eleme, a Göncölszekér (北斗 Běidǒu; „Észak Vékája”) metafizikailag szintén kilenc csillagból áll – a hét ismerten kívül a hatodik mellett a beavatott vagy megfelelő tudatállapotba került szemlélődő megpillanthatja a szekér „keresztrúdját”.⁹ A csillagok mögött isteni lényeket sejtettek, akik felváltva uralkodnak a Mennyekben. Ezek talán a modern tudomány 9-dimenziós térelméletének előképei.
Ezek nem csupán kilenc különálló entitást takarnak, hanem egy összefüggő rendszert, esetleg egyazon lényegiség más-más aspektusát. A Verses Eddában szereplő hősének, az Alvíssmál (Alvísz-ének) szerint más-más néven nevezik a Kilenc Honban az eget, a földet, a Holdat, a Napot, a tüzet, a tengert, a szelet, a sört, az éjt stb. Ez utalhat a világok közös lényegiségére – amely felvetést megerősít az Yggdrasill világfa közös törzsben összefutó kilenc ága/gyökere is.¹⁰ Óegyiptomi mítoszokban is visszatükröződik az isteni kilencség egybefonódása: amikor Atum az alvilágba utazott, macska alakját öltötte, és egy személyben testesítette meg a kilenc istent; Ozírisz és Ízisz gyermekére, Hóruszra úgy utal a Leiden-papirusz mint „az istenek kilencszeres egységéből született sarjra”.

Az ókori görögök (Hipparkhosz, i.e. III. sz.) és a kínaiak („a Hold kilenc útja”) is ismerték a Hold kb. 9 év periódusú perigeum-progresszió jelenségét, ami szoros összefüggésben van az újhold és telihold utáni legmagasabb dagály előfordulási ciklusaival. Szintén már az ókortól ismert a napfogyatkozásokat jelző 18-éves Szárosz-ciklus, valamint a holdcsomópontok vándorlása az Ekliptikán – kb. 18,61 év alatt halad körbe a Nap gravitációs erejének következtében, így a leszálló és felszálló holdcsomópont alig több, mint 9 év alatt helyet cserél egymással.
A Repülő Csillag Fengshui, illetve a 9 Csillag Ki módszer a Göncölszekér csillagaira épül. E kilenc csillag a Mennyekben felváltva uralkodó kilenc istenség megnyilvánulása, az ősi kínai írások szerint a világmindenséget ők kormányozzák, felelősek az évszakok váltakozásáért, őrzik a változó állapotok összhangját és meghatározzák a naptári periódusokat. A csillagok egyenrangúak az uralkodás tekintetében. Mindegyikük pontosan a 180 éves nagyciklus kilencedrészéig, 20 éven át lehet uralkodó csillag (令星 lìng xīng), utána átadja helyét a sorban következő csillagnak. Ez a ciklikusság leképezhető 9 évre, 9 hónapra, 9 napra, sőt akár 9 kettősórára is.
Feltehetően ebből az ősi (taoista hagyományban megőrzött) csillaghitből ered¹¹ a majáknál a kilences ciklusokat használó időszámítás, ahol mindegyik nap egy-egy alvilági istenség hatása v. felügyelete alá tartozik. A hettita mítoszokban (Kumarbi-ének) az ég királyai kilenc-kilenc évig uralkodtak. A görög mitológiában gyakori jelkép a kilences időmérték: Létó kilenc napig vajúdott, mielőtt világra hozta Apollónt és Artemiszt; Zeusz kilenc egymást követő napon nemzette a Múzsákat; Odüsszeusz kilenc évig bolyongott a tengeren, mire változás köszöntött be és hazatérhetett; Démétér kilenc napon át vándorolt az alvilágban, míg megtalálta Perszephónét (ld. még: eleusziszi misztériumok).¹⁶
A magyar néphitben is megjelenik egy, az égi rétegek számával összefüggő, ismétlődő, változást hozó esemény: hét- v. kilencévente a Földet tartó állatok közül a cethal egyik oldaláról a másikra fordul (esetleg az ökörre bögöly száll, mire az a farkával odacsap) – ez pedig földrengésekkel, nagy változásokkal jár a világban.
Hétköznapi példa: az ember gyermeke, illetve a tehén borja megközelítőleg kilenc hónapig fejlődik az anyaméhben, mielőtt világra jön. A felvett folyadékokból a sejteken belüli (intracelluláris) testvíz kilenc nap alatt teljesen megújul (naponta kb. 3 literenként). Egy káros földsugárzásfajta, a Hartmann-sáv, háromnaponta mérhető ugyanabban az időszakban (egyik nap délelőtt, másik nap délután, harmadik napon egész nap lehet mérni), vagyis minden kilencedik napon is ugyanabban az időszakban mérhető.

A sámánizmusban szintén népszerű a kilences szám időtartamként vagy fejlődési/beavatási fokozatokként való szerepeltetése. A teljes révület több ősi kultúrában kilenc grádicson át érhető el, egyes sámánok kilenc létrafokot másznak (más népeknél hétfokú a „lélek-létra”).¹² A Mithrász-misztériumok központi rítusában kilenc lépésben éri el úticélját a beavatott.¹³ Oðinn kilenc napon és kilenc éjjelen át lógott fejjel lefelé a világfán, mielőtt feltárult előtte a kilenc varázsigeként említett rúnák – s egyúttal a világegyetem működésének – titka.¹⁴ Héphaisztosz, a tűz és kovácsmesterség istenének története hasonló sámánikus beavatásra utal: miután Héra ledobta, kilenc napon s kilenc éjen át zuhant alá az égből, majd pedig kilenc évig rejtőzködött a zuhanás után őt megmentő istennők tengermélyi palotájában.
Mikrokozmikus szinten ez a gerincoszlop mentén a kundalini felemelkedésével vethető össze, dzsaina kéziratok ugyanis kilenc (ezzel szemben a hinduk hét, a tibetiek négy) csakrával számolnak. Az emberi test elektromágneses mezejének szemléletes ábráját tekintve mindhárom hagyománynak igaza lehet, mert csupán nézőpont kérdése: a testen belül négy hurok köti össze a testből kisugárzó kilenc energiamezőt, amiből hét a törzs mentén található.

Végezetül, nem hagyható figyelmen kívül az a tudományos tény sem, hogy a világűrben jelenlévő plazma létrejötte után igen gyakran kilenc (vagy hét) plazmoidra bomlik, ami  szakaszosan jelentkező gyűrűszerű torzulásokban (ún. szferoidok) nyilvánul meg a fő plazmaoszlop mentén. Anthony Peratt plazmafizikus 2003-ban kísérletekkel bemutatta, hogy a kezdetben 7 vagy 9 lazán összefüggő plazmoid intenzív elektromos kisülés hatására gerincoszlophoz vagy létrához hasonló formát vesz fel; ahogy a töltés növekszik, a gyűrűk eltorzulnak, meghajlanak, esetleg összeolvadnak, míg a plazmakisülés össze nem omlik.¹⁵
Több tudós – ún. plazmakozmológusok – szerint az ősi időkben lezajlott plazmafizikai jelenségek magyarázatot adhatnak az egymástól távolabb élő és kulturális kapcsolatba nem került népek közös sámán-mítoszaira, sőt akár a kozmikus hetes/kilences felosztásra is. A Föld légkörében (ionoszférában) 4-5000 évvel ezelőtt keletkezett hatalmas plazmaoszlop elég fényes volt ahhoz, hogy a világ minden táján érzékeljék az emberek. A szimulációk alapján ez először hét v. kilenc plazmoidra tagolódott, amik később három-négy rétegbe olvadtak össze.

Megjegyzések:

^ [1] Maga a Bahá'í szó is 9-es számértékkel bír, a vallást pedig egy kilencágú csillaggal szokták szimbolizálni.
^ [2] A 117 (13x9) pikkely közül 81 (9x9) yang és 36 (4x9) yin minőségű. A számjegyek összege mindegyiknél ugyancsak 9: 1+1+7 = 9, 8+1 = 9, 3+6 = 9.
^ [3] Az Ég-Föld-Alvilág háromszor hármas felosztású több altáji és ugor népnél, így hitelesnek tekinthetőek azok a magyar források is, amelyek a hármas szám többszörösét említik. A kínaiaknál, a tuvaiaknál, a finneknél (ld. Kalevala: A tűz eredete/6. vsz.; Anyja megmenti Lemminkejent/40. vsz.) és a polinéz tuamotuknál kilenc égi réteget különböztetnek meg.
Ezzel szemben a Mennyeknek hét szintjét ismeri a Korán (Al-Bakara szúra, 29. ája) és a légköri szintek számát tekintve a modern tudomány is.
^ [4] Lásd Mircea Eliade: A samanizmus; Osiris Kiadó, Bp., 2001; 261. oldal
^ [5] Atum (teljesség, ősegység) nyilvánult meg elsőként a világban, majd leheletéből megszületett Sú (levegő, üresség), köpetéből pedig Tefnut (pára, nedvesség); az ő gyermekeik: Geb (föld) és Nut (égbolt), akik gyermekei: Ozírisz (úr), Ízisz (anya), valamint Széth és Nephtüsz. Ők kilencen alkotják az Enneádot.
^ [6] Szúrja (Nap), Csandra/Szóma (Hold), Mangala (Mars), Budha (Merkúr), Brihaszpáti (Jupiter), Szukra (Vénusz), Száni (Szaturnusz), valamint Ráhu és Kétu (ez egy démon két részre szakadt teste, neki tulajdonították a hold- és napfogyatkozásokat, a meteorviharokat; manapság a nyugati asztrológiában használatos leszálló és felszálló Holdcsomóponttal azonosítják).
^ [7] Ásaheimr/Ásgarðr (az égi istenek hona), Álfheimr/Ljósálfheimr (a fehér v. fényes tündék lakhelye), Vanaheimr (a termékenységistenek és természetszellemek világa), Manheimr/Midgarðr (a halandó emberek létsíkja), Jötunheimr (Óriáshon), Svartálfheimr (a fekete v. sötét tündék, törpök, földmélyi lények otthona), Hel (a holtak birodalma), Niflheimr (az elemi köd, fagy és sötétség birodalma) és Múspelheimr (az elemi tűz birodalma). Ez a Kilenc Hon (Níu Heimar).
^ [8] Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és Plútó. Bár a legtávolabbit, a Plútót néhány éve megfosztották címétől, azóta kisbolygóként tartják nyilván. A keleti asztrológia nem vizsgálja az utolsó hármat, nyugaton is viszonylag új keletű kiegészítése a módszereknek.
^ [9] A hatodik csillagot ikercsillagként (Mizar és Alcor néven) tartják számon, így voltaképp nyolc csillagból áll a csillagkép. Úgy tűnik, már a modern, világi eszközökkel vizsgálódó tudomány is megerősíteni látszik az ősi tanítások igazságát. Állítólag Julius Ceasar a legélesebb szemű felderítőit úgy válogatta ki, hogy a Göncölszekér csillagait megszámoltatta embereivel – aki nyolc csillagot említett, az bekerült az elit csapatba.
^ [10] Lásd a Völuspá (A völva jövendölése) 2. versszakát.
^ [11] A maják kilenc alvilági istene (Bolon ti ku, „A Kilencek”) és a kínaiak kilenc Fenséges Csillagura (九皇星君 Jiǔ Huáng Xīng Jūn) természetüknél ill. tevékenységi körüknél fogva elég egyértelműen párhuzamba állítható. E tény a földrajzilag egymástól távol alkalmazott két rendszer szoros kapcsolatára, esetleg közös eredetére utal. Persze egy kivétel felfedezhető: a tűz természetű 9-es csillag épp az 1-es esőistennővel, a víz típusú 1-es csillag pedig a 9-es tűzistennel kerül párba. E felcserélődés esetleg magyarázható azzal, hogy a maják az Egyenlítőtől délre éltek, míg a kínaiak az északi féltekén, így a maják a tüzet és forróságot északkal kapcsolhatták össze (lásd a cikk alatt Danny van der Berghe hozzászólását).
^ [12] Az istenekkel való kapcsolatteremtést kereső közép-amerikai őslakók lépcsős piramisai többnyire kilenc szintűek (pl. Kukulcan piramisa; valószínűleg a teremtés 9 lépését, a Mennyek 9 szintjét vagy a kilenc alvilági istenséget jelképezik). A jakut, sibo és a nepáli gurugh sámánok kilencfokú fát v. létrát másznak meg beavatásukkor. Szamojéd világoszlopon hét emelet van, a nyugati alkimista beavatási szertartásokban hétfokú létrán vagy lépcsőn emelkednek fel, a dzsakunoknál hét-hét bemetszést ejtenek a léleklétrán.
A hét égréteg és a hetes szám szimbolikája babilóni hatásnak tulajdonítható. A kilenc bolygón alapuló kilences felosztás iráni eredetűnek és a hetesnél későbbinek tartott, míg a háromszor hármas felosztás megalapozottan korábbi. Lásd Mircea Eliade: A samanizmus; Osiris Kiadó, Bp., 2001; 123., 251-256., 259., 443-444. oldal
^ [13] Habár a hagyományban hétfokú létra (klimax) szerepel, összességében mégis kilenc állomást érint a beavatott: 1. a Szaturnusz ege, 2. a Vénusz ege, 3. a Jupiter ege, 4. a Merkúr ege, 5. a Mars ege, 6. a Hold ege, 7. a Nap ege, 8. az állócsillagok ege, 9. a Tűz-ég (Empyreion). Lásd uo.; 122. oldal
^ [14] Lásd a Hávamál (A Fenséges beszéde) 138-140. versszakát.
^ [15] Lásd: Anthony Peratt: Characteristics for the Occurrence of a High-Current, Z-Pinch Aurora as Recorded in Antiquity, IEEE Transactions on Plasma Science, Vol. 31, No. 6, December 2003; 1195., 1200-1203. oldal
^^ab [16] Forrás: Szimbólumtár, Balassi Kiedó, Bp. 2005 (harmadik kiadás); 274. oldal

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.