A Yin és Yang közismert ábrája egy fehér és egy fekete cseppszerű alakzat egymást átölelő rajza. Kevésbé ismeretes, hogy ez az ábra egyáltalán nem fekete és fehér színeket alkalmazott eredetileg, hanem kéket és vöröset, amik többek közt a Víz és a Tűz színei is. Ha így tekintünk az ábrára, az máris a fekete-fehér, rugalmatlan látásmódunk felülvizsgálására késztethet minket.

Népszerű tévhit, hogy a Yin és Yang egymást kizáró ellentétek mint nő és férfi, lent és fent, hideg és meleg, sötétség és világosság, éjszaka és nappal stb. Vajon létezhetnek-e ezen párok tagjai önmagukban, vagy inkább csak egymás viszonylatában? Mondhatjuk-e valamiről azt, hogy hideg, ha nem létezik mellette valami, ami meleg? Lehet-e valami fent, ha nem lentről nézzük? Ugyanez igaz a férfi és nő, a világosság és sötétség, éjszaka és nappal és más közismert „ellentétpárokra”.

„Ül az ember egy szobában egy széken, az ajtó bezárva. De ha belép egy Nő, az ember megszűnik csak embernek lenni, és azonnal Férfi lesz. És éppen annyira lesz férfi, mint amennyire Nő volt az, aki belépett.”

– Karinthy Frigyes

A 陰 yīn​ kifejezés eredetileg a hegy árnyékos oldalát fejezte ki, a 陽 ​yáng pedig a világos, napsütötte oldalát. Mindenki tudja, hogy a fényviszonyok azonban változnak az idő múlásával: az este közeledtével az árnyékos oldal tért hódít a napsütötte oldalon, hajnalhasadtával pedig az árnyékok húzódnak vissza a hegy egyik oldaláról a másik oldalra. Következésképpen nem tekinthető egyik oldal sem örökké és abszolút értelemben világos oldalnak vagy sötét oldalnak, ám arról beszélhetünk, hogy az egyik oldal a másikhoz képest világosabb vagy sötétebb. Ez az apró, ám annál lényegesebb szemléletbeli váltás teszi az ellentéteket egymást kizáró végletekből egymást kiegészítő, egymás nélkül elő nem forduló, képlékeny, relativisztikus tulajdonságokká.

A Yin és a Yang egyensúlya sem abban nyilvánul meg, hogy valami se nem túl világos, se nem túl sötét. Hiszen akkor mindenütt egykedvű félhomály uralkodna, ami nem igazán ösztönzi tettre az embereket. Sőt aligha engedné nyugodtan pihenni őket (a sarkkörön túli településeken sokan szenvednek álmatlanságban a hosszan tartó félhomályos időszakok miatt). A helyes megközelítés az, hogy ott van egyensúlyban a Yin és a Yang, ahol a fény és a sötét arányaiban jól kiegészíti egymást. Ahol és amikor világosság szükséges, ott és abban az időben a fény uralkodik, ahol és amikor pedig sötétnek kell lennie, ott és akkor az árnyékok vannak túlsúlyban.

Rogier van der Heide, holland épülettervező tartott egy remek, szemléletes előadást a fény és az árnyékok viszonyáról, amelyet szerintem érdemes megtekintenie mindenkinek (magyar felirat választható):

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.