„Örökzöld fenyő- és ciprusfák” (松柏木 sōngbǎimù)1. Így írják le a 辛卯 – többek közt a 2011-es évet is jellemző hatás – hangulatát a Wǔxíng Nàyīn (五行納音 „Az öt változási állapothoz fűződő hangok”) elméletben2:
„Az égigérő fenyő- és ciprusfák dacolnak a hóval, faggyal, a szélben nádsípként3 rezegnek s zászlóként lengenek.”
– Zi Ping mélységes tengere (淵海子平, Yuānhǎi Zǐpíng)4
Megjegyzések:
^ [1] A kifejezés jelentése örökzöld fenyves, szó szerint pedig fenyő- és ciprusfákra utal. A magyar elnevezés megválasztásában a következő Konfuciusz idézet mintáját követtem: 子曰：“歲寒，然後知松柏之後彫也。” „A mester mondotta: Csak amikor elérkezik a téli hideg, akkor vesszük észre, hogy a fenyő és a ciprus utolsónak veszti el leveleit.” (Beszélgetések és mondások IX./26.; Tőkei Ferenc fordítása)
^ [2] A kínai metafizika egyik legősibb alapelvére, az öt zenei hang tiszteletére vezethető vissza, mely a számok, a zene és a természet összefüggéseiből született. A Na Yin elmélet a hagyományos kínai időszámítás alapját adó 60-as 甲子 Jiǎzǐ ciklust két egymást követő időszakból álló párokra osztja az öt változó állapot szerint, majd egy matematikai formula szerint egy-egy változási állapotot kifejező csoportba sorolja. Az egyes viszonyokat érzékletes, költői képekkel jellemzi. Például a címadó hangulati kép a 庚寅 (Yang Fém Tigris) és 辛卯 (Yin Fém Nyúl) kettősének hangulatát ábrázolja, ami a Na Yin elmélet szerint a fa-csoportba tartozik. A 庚寅 a fenyők, ciprusok felfelé törő törzse és lombozata, a 辛卯 pedig a gyökérzet. Több metafizikai gyakorlatban is felhasználják ezt az elméletet. Ebből a könyvből lehet tájékozódni a részletekről.
^ [3] 笙 (shēng): szájorgonaként is ismert, üreges bambusznádakból összeállított hagyományos kínai fúvóshangszer, ami kezdetben a hangolás alapjául szolgált, mint nálunk a hangvilla. Itt látható egy kép róla. Itt pedig egy korszerű változatának játékáról készült hangversenyfelvétel.
^ [4] Az első átfogó mű a Négypilléres Sorselemzés módszeréről, amely rendszerezte és összefoglalta a különböző elemzési megközelítéseket. Azon kevés könyvek egyike, amelyen keresztül – még ha töredékesen is, de – fennmaradhatott a 五行納音 Wǔxíng Nàyīn elmélete. A címben szereplő 子平 Zǐpíng egyébként a X. században élt 徐子平 Xú Zǐpíng nevű sorselemző előtt tiszteleg, mert a könyv javarészt az ő munkáját tartalmazza. Továbbá ő volt az, aki a korai sorselemzési elméleteket pontosabb, gyakorlatiasabb megközelítéseivel jelentősen megújította. A 淵海 „mélységes tenger” egy kifejezés a mélyreható és alapos munkákra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.