A Zöld Ló évének is nevezik a közelgő esztendőt, amely a 甲午 Jia-Wu időminőség jelképes megfelelője, a Yang Fa és a Ló szimbólumokon keresztüli közérthetőbb ábrázolásban. Az Yang Fáról egyébként az előző cikkben volt szó. Az állatjegyek a körülményeket, a tetteknek alapot, hátteret adó feltételeket, a felszín alatt rejlő lehetőségeket, a kibontakozásra váró alkalmakat jelenítik meg. Összetett földi minőségek a tiszta és osztatlan égi qihez képest.

Ahelyett, hogy általánosító kijelentésekkel élnék vagy népi hiedelmeken alapuló előrejelzéseket gyártanék az évre vonatkozóan, igyekszem bemutatni a minőséget magát, mitológiai és metafizikai oldalról is megközelítve, továbbá az elmúlt Fa-Ló időszakokkal összevetve rámutatni néhány visszatérő jelenségre.

Mondai háttér

Az égig érő fa magyar meséjének¹ szerves része, mondhatni fő mozgatója a táltos paripa, így a Fa-Ló időminőség mesealakjának is választható. Izzó parazsat fogyasztva születik újjá, így nyeri vissza az erejét, rozzant gebéből csodás aranyszőrűvé változva. Ez a jelenet érdekes párhuzamot mutat a Fa-Ló év és annak kezdetét körülvevő időminőségek mögöttes természetével, viszonyaival. Már írtam róla, hogy a Fa-Ló alaptermészete „arany a homokban” (砂中金), amely tűz által nyerheti el tökéletességét, általa válhat nemessé. Az év első, azaz születési hava a Tűz-Tigris, amelynek lényegisége a „kohó parazsa” (爐炭), ezt követi a Tűz-Nyúl, a „kohó füstje” (爐煙). Továbbá felhívnám a figyelmet arra, hogy a főhős a csodaparipáig két állaton keresztül jut el: előbb a kismalac súgja meg, mit kell tennie, majd bivaly gúnyába bújik, annak erejét magába gyűjtve mászik fel a fára. A téli napforduló előtti hónap a Víz-Disznó (v.ö. a víz a bölcsesség és a titkok jelképe), amelyet később, közvetlenül a napújév előtt a Fa-Bivaly hava követ. Hogy ez mennyire erőltetett képzettársítás, azt döntse el ki-ki maga, mindenesetre e mesének átélése és tanulságának megértése kiváló forrás lehet varázserejű, sorsváltoztató benső énünk felfedezésére.

A varázs-ló, a bennünk élő tátos² természetünk mélységét jelképezi, a tökéletességet magában hordozó, ám kibontakoztatásra váró ősi erőnket, valódi lényegünket. Szellemünk ha feléled s mozgásba jön, akkor lelkes, ihletett lesz (szellemi leheletet kap) és a magasba emelkedik – más szóval: megtáltosodik. A magyar tátos hasonlóan bűvös és világokon át repülni, azaz ré(v)ülni képes ló, mint az ógörög Pégaszosz, a kínai Égi Ló (天馬 tiānmǎ) vagy az óészaki Sleipnir (Óðinn nyolclábú hátasa)³. Anyalóként több helyen a Faistennő állatmása (ld. az óészaki Yggdrassil világfa és Sleipnir bűvös ló; a védikus Asvamedha lóáldozat és az Asvattha világfa neve egyaránt az asva–ló szóból eredeztethető).⁴ Lovaglás közben az ember a talaj fölé emelkedve közlekedhet, fenségességet sugározhat a magasból.

Szót érdemel még a ősi szkíta-hun-magyar hitvilág Csodaszarvasa is, melynek tüze „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”, az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap és a világosság jelképe, ágas-bogas agancsával pedig a Világfához kapcsolódik – ebben egyébként rokon az észak-amerikai szarvaskultuszokkal, amelyeknél szarvasfejálarcban táncolnak körül egy hatalmas fenyőt.⁵

A jel

Az Egyszerű kérdések⁶ szerint „a teljes megérés jele”, a Tűz időszak középső tagja⁷, amikor a természet ereje teljében van, kibontakozott, virágzó. A yin qi kezdete. Kapcsolódik hozzá a Földön a déli irány, az Égben a délidő (avagy napközép: a Nap legmagasabb pontja az égbolton) és az év ötödik hava (a Tavasz Beköszöntétől számolva), illetve az emberi testen a fejtető. A Tűz legjellemzőbb tulajdonsága a büszkeség. Nem hiába mondják, hogy a „fejébe szállt a dicsőség/büszkeség” – gőgös, felfuvalkodott, önfejű és harcias viselkedéssel, a hatalomra és tekintélyre alapozó erőszakos döntésekkel ebben az évben gyakran találkozhatunk. A vezetők hajlamosak lehetnek nem elengedni a gyeplőt akkor sem, amikor már véget ért a megbízatásuk. Ügyeljünk a távozó vagy nemrég lemond(at)ott elnökökre, hatalmuktól megfosztottakra – nem lehetetlen, hogy bosszút forralnak majd vagy ott készülnek majd keresztbe tenni, ahol a legkevésbé várnánk... ennek egyéb okairól későbbi cikkekben tervezek írni.

Jóscsontokon nehezen kivehető, de a kutatók szerint egy kő mozsártörőt ábrázol, amivel a megérett és learatott gabonát zúzták apróra – később ez a szerszám a könnyebb foghatóság érdekében keresztnyéllel egészült ki, különösen a fából készült változatok esetén. A dél mint irány- és időjelölő szoros kapcsolatban áll egymással, nem véletlen az azonos elnevezés: amikor a Nap az égbolt legmagasabb pontjára ér, ereje teljében süt, akkor a megfigyelőtől déli irányban látható. A földbe leszúrt bot (gnómon) árnyéka ilyenkor a legrövidebb és észak felé nyúlik ki. A kínai kettősórák közül a 11 és 13 óra közötti kettősóra közepe jelenti a delet, amely elválasztja a délelőttöt (上午 avagy 午前) és a délutánt (下午 avagy 午後), középen keresztezve a napot. Jelképesen erre a jelenségre utalhatnak a mozsártörő egymást keresztező nyelei is.⁸

A Ló lényegisége

Ősi Napjelkép⁹, kancaként a föld termékenységére utaló khthonikus erő. Ez a lényegiség megmutatkozik a keleti zodiákus 午 Wu időminőségében is: a Tűz változási állapot fejlődési folyamatának csúcsán áll, megteremti a bőséges és termékeny Föld állapotot. A kimeríthetetlen erőnlét, a kitartó és gyors haladás, az egyhangúság spontán ugrásokkal és vágtákkal való megtörése, az utazás és a féktelen szabadság, a kötöttségek nélküli élet eszméje kapcsolódik még hozzá.¹⁰ Ezt a kínai állatjegyhez fűződő gondolatok is megerősítik:

Én vagyok az elme színkavalkádja,
Megnyilvánulok mint fény, szín s örök mozgás.
Áramló berzerő minden gondolatom, érzékletem, mozdulatom.
A változásom az, ami állandó,
Nem kötnek földi hívságok,
nem érdekelnek tartós, röghöz kötő célok.
Járatlan utakon vágtatok.
Szellemem meghódíthatatlan –
lelkem örökké szabad.

ÉN VAGYOK A LÓ.¹¹

Kettős természetű, nem az, aminek látszik: valójában yang jegy (ezt mutatja a hozzá társuló Égi Cselekvő), de yin minőségeket visel. Egyszerre délelőtti és délutáni, valamint a nyári napforduló időpontja szeli ketté havát. Mesei megfelelője, a táltosló is ilyen kettős lényű: látszólag nyomorék, ganajon tengő, semmit sem érő gebének tűnik, amit kinevetnek, kigúnyolnak, de valójából csodálatos, sebezhetetlen, tüzet fújó, vizet fakasztó, légben járó, jövőbe látó paripa. Teremtő, harcos, férfi minőség (tüzet és parazsat fúj), ugyanakkor női, a földnek termékenységet hozó is (léptei nyomán víz fakad). A Ló a nyugalom (yin) a mozgásban (yang). A látszat tehát csalhat, akárcsak a trójai faló esetén. :)

A Kígyó évében megismert kettősség, annak tanulsága, hogy a látszatra nem szabad adni, most ismét próbára tesz minket. Ne dőljünk be első látásra, menjünk elébe a dolgoknak és lássuk át korábban, mi a dolgok igazsága, mielőtt az arcunkba tolnák, negédesen, kecsegtetően felkínálva! 2010-ben elkezdett folyamatok érhetnek most be, mert a Tigris a Tűz szülőhelye, a Ló pedig a Tűz csúcsállapota, erejének tetőzése. A Kígyóban felvirágzott a Tűz, így a tavalyi évben zajlott változások, fellendülést, felhevülést tükröző események folytatódhatnak, kiteljesedhetnek. Ez a forrongó jelleg a tüzet tápláló fával együtt egyesek szerint háborúk kirobbantója lehet, lángba boríthatja a világot. Azonban mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy egy időminőség nem szükségszerűen kiváltó oka az eseményeknek, csupán keretet ad az égi feltételrendszerben. Minden jelenség, minden megnyilvánulás függ a helyi körülményektől (földi feltételek) és az adott helyen és időben meghozott döntésektől, tudatállapottól, hozzáállástól (emberi feltételek) is.

A qi önmagában nem csinál semmit – az emberek döntenek úgy, ahogy.
A qinek nincs semmilyen előre elrendelt terve vagy szándéka – az emberek használják arra, amire.

Legutóbb 60 éve, azaz 1954-ben volt Fa-Ló év: a vietnámi háború kezdete; az első atombomba-tesztek Amerikában, a Szovjetunióban, ugyanakkor véget ért az első indokínai háború, Finnország és Németország hivatalosan is megszüntette a harcokat, illetve Japán és Burma békeegyezményt írt alá. Érdekesség még, hogy az első Godzilla filmet ekkor vetítették Tokióban, 2014-ben pedig egy ahhoz hű amerikai feldolgozást készülnek bemutatni. Ezt megelőző Fa-Ló évek jelentős, tűzzel vagy harcokkal kapcsolatos történései: Émile Henry párizsi, Martial Bourdin greenwichi bombarobbantása (1894); a régi Westminster-palota leégése (1834); kitör a hetedik ottomán-velencei háború (1714), ugyanakkor aláírják a spanyol örökösödési háborút lezáró rastatti békeszerződést (1714). Van tehát tendencia ezekre a heves és ellenséges megnyilvánulásokra, de nem kizárólag csak bajok mutatkoznak. Technológiai újítások remélhetőek a fűtés, hőenergia, atomenergia, elektromosság, világítás, mozi, mozgás, hidrogénmeghajtású járművek terén, hasonlóan az eddigi Fa-Ló években történtekhez.¹²

A Sárga Császár Belső Könyvei szerint a Jia-Wu évekre a 少陰 Shǎoyīn (hőség, Tűz), a 太宮 Tàigōng (nedvesség, Föld) és a 陽明 Yáng​míng (szárazság, Fém) hatás jellemző, továbbá az év első felében felhőszakadásokkal és viharokkal tűzdelt rendkívüli hőség uralkodhat, az év második fele pedig viszonylag enyhe és száraz lehet, de az időjárás hidegebbre fordulhat. Ezek feltehetően Kína egy részére vonatkozó az éghajlati viszonyok között igazak, így nem feltétlenül alkalmazhatóak bárhol a világon, viszont a három qi-hatás általánosan érvényes az egész bolygóra. A könyv a hatások mérséklésére a következő táplálkozási javaslatokkal él: a forróság enyhítésére sós, hűtő ételeket és gyógynövényeket; a nedvesség felszárítására és a hideg eloszlatására keserű, melegítő ételeket és gyógynövényeket; illetve a száraz időszakban savanyú, melegítő ételeket és gyógynövényeket a hő és nedvesség biztosítására.

Hamarosan folytatódik...

Megjegyzések:

^ [1] A mese részletesebb elemzéséhez ajánlom Pressing Lajos: Szellemi tanítások a magyar népmesékben I. könyvét (Pilis-Print Kiadó, 2009), ami Az égig érő fa címet viseli.
^ [2] Érdekesség, hogy a magyar ősvallás papjait és a bűvös erejű lova(i)kat egyaránt tátos v. táltos névvel illetik. Vitatott, hogy melyik szóalak az eredeti és melyik a tájnyelvi változat. Hagyományőrző körökben az az elterjedt, hogy az l hang ejtéskönnyítő szereppel került bele a tátos kifejezésbe, ami az Ég és a láthatatlan világok felé nyitott, tátott szellemre utal. szerint tudós jelentéssel bír.
^ [3] Közvetetten ide sorolhatnánk még a Télapó repülő rénszarvasait is, akik egyetlen nap alatt képesek bejárni a világot. Egyébként minden bizonnyal a fehér szakállú, jóságos Óðinn (Wotan) alakjának kései másáról van szó, hiszen úgy tartják, a germán főisten Yule idején (kelta ünnep a téli napfordulókor, ami a mai Karácsonytól csupán pár nappal korábbra esik) egy hatalmas égi vadászatot szokott rendezni, illetve a Mikulás rénszarvasainak száma megegyezik Sleipnir lábainak számával.
^ [4] Forrás: Jelképtár, Helikon Kiadó, 2000.
^ [5] Forrás: Cey-bert Róbert Gyula: Megszólalnak a jelképek; Püski, 2011
^ [6] A Sárga Császár Belső Könyvének (黃帝內經 Huáng​dì Nèi​jīng​) első kötete: 素問 Sùwèn / Egyszerű kérdések; fordította: Tokaji Zsolt, 2010.
^ [7] A Tűz időszak az, amikor a Földünk Naptávolba kerülve eléri qije csúcspontját. Ebből következően leginkább az évkör hónapjaira vonatkozó felosztásban szerepel – első hava a 巳 Sì (Kígyó), középső hava a 午 Wǔ (Ló), harmadik hava pedig a 未 Wèi (Kecske) – de ugyanígy érvényes az évek, napok és kettősórák 12 lépéses ciklusaira is. Fontos megemlíteni, hogy ez az időszakfelosztás nem azonos a nyárral, legfeljebb az északi félteke bizonyos, mérsékelt égövi területein. A nyugati értelemben vett évszakok földrajzi-éghajlati tényezők, nem kozmikus időjelölők; a Föld megdőlt tengelye miatt változnak, nem pedig a bolygónk Nap körüli keringési pályájának szakaszait jelölik.
^ [8] A 午 wǔ írásjegytől alig tér el a 牛 niú írásjegye, ami az ökörfélék (marha, bivaly, ökör, tulok stb.) gyűjtőneve és a 丑 Chǒu zodiákusjegy állatneveként használatos. A 午 Wǔ zodiákusjegy állatneve a 馬 mǎ. Ehhez alakra, illetve a 午 kiejtéséhez egyébként a 烏 wū hasonlít még, de az egészen más állatfélét jelöl: varjút vagy hollót.
^ [9] A Nap fehér ló alakját ölti a lovasnomád népeknél és a bráhmanizmusban is, akárcsak Visnu békét és megváltást hozó inkarnációja. Varunát, a kozmikus vizek teremtő istenét ló alakban tisztelték; az Upanishadok szerint „Bizony a lóáldozat a napmeleg. A földi tűz az oltártűz ragyogása.” (ld. 8. old.). A perzsáknál a csődör a Nap erejét, a harcosok szent tüzét hordozza, míg a kanca a pusztítás tüzét. Mithrász napisten szekerét lovak húzzák. A hindu Szúrja és a görög Apollón napistenek hajnal-szekerét tüzes lovak húzzák. A keltáknál a férfiasság és a termékenység szoláris jelképe. Forrás: Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2005.
^ [10] Forrás: Ted Andrews: Az állatok szimbolikája; Alexandra kiadó.
^ [11] Forrás: Theodora Lau: The Handbook of Chinese Horoscopes (Sixth Edition); fordította: Hornyánszky Simon
^ [12] 1954: első színes tévé, első tranzisztoros rádióadás, első atomerőmű, első atomtengeralattjáró, első feljegyzés meteorbecsapórdás általi sérülésről, első elektromos filteres kávéfőző; 1894: először árulják palackban a Coca-Colát, első autóverseny (a „lónélküli szekerek” versenye :)), az első nemesgáz (argon) felfedezése; 1834: az első akkumulátoros motor;

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.