Hagyományos megközelítés II.

A hiteles vagy hagyományos megoldásokról szóló cikksorozat előző részében rávilágítottam az ún. „népszerű” megközelítések fontos hiányosságára, mégpedig arra, hogy nem veszik figyelembe az Ég-Ember-Föld hármasságát. Pedig a kínai nyelvben már a 三 (három) jele is ezt tükrözi. Hagyományosan a felső vonás képviseli az Eget, az alsó vonás a Földet, a középső vonás pedig az Embert. A Változások könyvének trigramjai és hexagramjai szintén erre az elvre épülnek:

昔者聖人之作《易》也，將以順性命之理，是以立天之道曰陰與陽，立地之道曰柔與剛，立人之道曰仁與義。兼三才而兩之，故《易》六畫而成卦。
„A szent bölcsek az ősi időkben azért alkották meg a Változások Könyvét, hogy megismerjék a belső törvények rendjét és a sorsot. Ezért meghatározták az Ég Útját, és sötétnek és világosnak¹ nevezték. Meghatározták a Föld Útját, és lágynak és szilárdnak nevezték. Meghatározták az Ember Útját, és szeretetnek és igazságosságnak nevezték. Ezt a hármat mint alapvető erőt egyesítették és megkettőzték. Ezért áll a Változások Könyvében minden Jel hat vonásból.”

– 說卦 (Shuō​​ Guà, A jelek magyarázata)²

A 三 jelén alapulnak a 王 (király), a 主 (úr, gazda) illetve a 皇 (császár; képiesen olvasva: „eredeti király”) jelei, ahol a középső függőleges vonás szemlélteti, hogy a mindenkori uralkodó az, aki összekapcsolja a három szintet, az Eget, a Földet és az Ember világát, az ő feladata megteremteni közöttük az egyensúlyt. A taoizmus legfontosabb alapfogalom-rendszere, a Három Kincs (三寶 Sān​ Bǎo​), illetve a Mennyekben uralkodó Három Tisztaság (三清 Sān​ Qīng) ugyancsak ezen elven alapulnak. E nyelvi és egyéb példák bemutatják, mennyire áthatja a kínai emberek gondolkodását a legegyszerűbb dolgoktól az elvontabb szintekig a hármas szám fogalma.

道生一，一生二，二生三，三生萬物。
„Az Út szülte az Egyet, az Egy a Kettőt, a Kettő a Hármat, a Három valamennyi létezőt.”

– 道德經 (Dào​dé​jīng, Az Út és Erény könyve), 42. vers;
Weöres Sándor fordításában

Az Ég-Föld-Ember hármasságát felfoghatjuk úgy is, mint Idő-Hely-Cselekvés. Vagyis az Égi, a Földi és az Emberi tényezők tanulmányozásával felismerhetjük, mit mikor és hol van lehetőségünk megtenni és sikerre vinni. A megfelelő időben, megfelelő helyen megfelelő tettek végrehajtása a kínai gondolkodás alapvető mozgatórúgója. Az idő (Ég) és a hely (Föld) adja a keretet, a cselekvés (Ember) pedig az eredményt.

Korábban kifejtettem, hogyan ágyazódnak egymásba a szintek, illetve azt, hogy az Ég a legmeghatározóbb számunkra, akik az Ember szintjén léteznek. Hiába vagyunk jó helyen és cselekszünk jó szándékkal, egy rossz időzítéssel komoly károkat okozhatunk. Mondhatjuk, hogy sikereink legfőképpen az időzítéstől, az időszerűségtől függenek. Természetesen a hármas másik két tagja egyaránt fontos. Egy rossz időszakot (pl. 2008-as gazdasági világválság) egy jó helyen (pl. a válság óta robbanásszerűen fejlődő Kína), jó befektetési döntésekkel akár sikeresen is megélhet az ember. Sőt, megfelelő döntésekkel még egy rossz időszakban, rossz helyen is elkerülhetjük vagy mérsékelhetjük a veszélyt. A Kínai Népköztársaságban például az 1960-as években lezajlott kulturális forradalom óta tiltott a feng shui, asztrológia és a sorselemzés gyakorlása, ám a kormány nem tilthatta be a Yi Jing gyakorlását – így a hazájukban maradt fengshui és sorselemző mesterek ill. tanácsadók Yi Jing szakértőként továbbra is tanácsokat adhattak a rászorulóknak. Mondhatjuk, hogy megfelelően döntöttek egy rossz helyzetben és kedvezőtlen időszakban, így a hagyományaikat, megélhetésüket ért károkat mérsékelhették.
Ez a példa egyébként rávilágít arra is, hogy a végső döntés mindig a mi kezünkben van, az Ég (sors) és a Föld (környezet) csak keretet ad. Mindig van választásunk. Alakuljon bármilyen rosszul is a sorsunk, legyünk bármilyen szörnyű helyen, szabad akaratunk, döntéseink és tetteink segítségével túljuthatunk a nehézségeken.

Joseph Yu mester, a Feng Shui Research Center alapítója egyszer kifejtette³, hogy az öngyilkosság nem a rossz sors, rossz fengshui vagy más körülmény következménye, hanem csakis szabad akaraté, egyéni döntésé. Ez persze egy szélsőséges példa, de úgy vélem, azt világosan szemlélteti, miért ostobaság kizárólag a hely fengshuiját vagy a csillagokat/sorsot okolni egy kudarcért. Nyilvánvalóan könnyebb megfelelően cselekedni, sikereket elérni ha a körülmények is támogatják törekvéseinket – azaz jó helyen, jó időben. Ha másként lenne, nem lenne szükség sorselemzésre vagy fengshuira. Ám nem szabad elfeledni, hogy még ha a sors és a világ összeesküdni látszanak ellenünk, döntéseinkkel akkor is javíthatunk a helyzet kimenetelén. Ez fordítva is igaz: a nem megfelelő döntések még jó helyen, jó időben is vezethetnek kudarchoz, illetve csupán részleges sikerhez.

folytatása következik...

Megjegyzések:

^ [1] A szövegben 陰 yīn​ és 陽 yáng​ szerepel, melyek képjelei a hegy árnyékos, sötét oldalát, illetve napsütötte, világos oldalát ábrázolják.
^ [2] Richard Wilhelm: A Változások könyve (Deseő László fordításában), Édesvíz Kiadó, 2001, 247. oldal.
^ [3] Joseph Yu 余若愚 thinking aloud – Life (1), 2008. június 11.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.