Mielőtt mélyebben belemennénk az elemzésekbe, néhány dolgot érdemes tisztázni az ilyen kimutatásokkal kapcsolatban. Először is, ez nem misztikus, látomásszerű jóslatok kinyilatkoztatása, hanem gondos számítások és logikán alapuló következtetések eredménye. Továbbá legfeljebb lehetőségekről beszélhetünk, nem pedig előre elrendeltetett, determinisztikus következményekről. Ezen megjegyzésem egy olyan rendszer működését jellemzi, amely az emberi tényezőt is szem előtt tartja. Egy hiteles időjárás-jelentés vagy egy járvány terjedésének előrejelzése sem azt közli, hogy „mi fog történni”, hanem hogy „mi várható”. E következtetésekhez deduktív levezetésekkel, logikus lépéseket követve jutnak az elemzők a ciklikusan változó hatások jellemzőinek megfigyelésével, az ismétlődésekre felállított törvényszerűségek, illetve általánosan érvényes alapelvek, axiómák segítségével. Gondos matematikai számításokon és visszatérő mintázatok tanulmányozásán alapulnak tehát, ám a feltételes kijelentések magukban foglalják azt is, hogy egy adott esemény megvalósulása a rendszer által előre nem igazán feltérképezhető tényezők együttes hatásától függ. Ez lehet földi esemény (pl. vulkánkitörés, földrészek vándorlása, talaj-növény rendszer), kozmikus behatás (pl. meteorok, naptevékenység, geomágneses viharok) vagy éppen eredhet az emberi viselkedésből (pl. üvegházhatás, környezetszennyezés, erdőirtások, a táj átformálása) is.

Az Ég-Ember-Föld hármas elve tehát nem csupán egy néphagyomány öröksége, hanem a kezdetektől fogva tetten érhető a teljeskörűségre törekvő tudományos előrejelző rendszerekben is. A szabad akarat, a szabad döntés ugyanúgy fontos szerepet tölt be az események alakulásában, mint az égi és földi jelenségek.

„Nem hiszem, hogy Isten kockázna a világegyetemmel.”
– Albert Einstein (Observer, 1954)

„Isten kockázik a világegyetemmel, de azok súlyozott kockák.”
– Joseph Ford (CHAOS, 1987)

„Isten nemcsak kockázik a világegyetemmel, de néha oda gurítja a kockákat, ahol nem látjuk őket.”
– Dr. Stephen W. Hawking a fekete lyukakkal kapcsolatban (Nature, 1975)¹

„Nem igazán az a kérdés, hogy Isten kockázik-e a világegyetemmel, hanem az, hogy hogyan kockázik.”
– Ian Stewart (Does God Play Dice?, 1991)²

Amikor egy adott évre (vagy más hosszabb-rövidebb időszakokra) vonatkozó előrejelzéseket olvasunk, legtöbbször általános elemzéssel találkozhatunk. Személyre szabott, egyéni kiértékelést meglehetősen hosszadalmas is lenne egy blog vagy újság hasábjain leközölni, és látatlanban az sem lehetne sokkal több egy „specializált általánosításnál”. A szerzők rendszerint felsorolják, milyen kozmikus behatások érhetnek minket, esetleg különböző szempontok (csillagjegyek, konstellációk, születési energetikai számok, hexagramok, Nap Mesterek stb.) szerint csoportosítják az alanyokat, jellemzik a lehetséges kölcsönhatásokat. Meglehet, hogy e leírások stílusa, megfogalmazása a napilapok horoszkóp-rovatára emlékeztet – ami sokszor igaz is, mert a magyarázatokat elkendőzheti túlságosan tömör vagy többértelmű megfogalmazásuk. Ez jobbára elkerülhetetlen az elvontabb szakkifejezések minimalizálása és az általános irányelvek közérthető tálalása miatt. Ennek ellenére olykor egész gyakorlatias, hasznos iránymutatásokat kaphatunk általuk vagy a sorok közt felfedezhetünk messzebbre mutató összefüggéseket.

Fontos megemlíteni, hogy távol-keleten a tudomány és a metafizika nem vált külön, mint a nyugati világban a tudományos forradalom során. Nem is csináltak vallást belőle, noha számos vallási irányzat szellemi módszerei, a világegyetemmel való összhangot célzó gyakorlatai alapulnak tisztán matematikán, biológián (orvoslás) és kémián (külső és belső alkímia) vagy fizikán (csillagászat). Ha valaki úgy vélné, ez csupán a babonás hagyományokhoz való ostoba ragaszkodás, érdemes elgondolkodnia, mit ért el Kína az ókorban és hol tart most. Tudománytörténeti tanulmányokból ismert³, hogy számos találmányt a kínaiaknak köszönhet a világ, ráadásul ötszáz, ezer vagy akár több ezer évvel nyugati embertársaikat megelőzően alkottak meg olyan szerkezeteket és módszereket, amelyek némelyike akár ma is megáll(hat)ja a helyét a gyakorlatban. Pedig akkori technológiai fejlettségük messze alulmaradt a mai világénak! Leleményességük, a világ megismerésére való rendíthetetlen törekvéseik, éleselméjű megfigyeléseik azonban csodálatos gyümölcsöket hoztak számukra, s áthidalhatták hiányosságaikat – például az első iránytű (指南針 zhĭnánzhēn) nem mágneses, hanem mechanikus volt.
Az asztrológia és az asztronómia egyként működött, ám egyénekre vonatkozó elemzéseket a régi időkben nem igazán végeztek, leginkább a császár, a hivatalnokai, a birodalom, egyes földrajzi területek, települések vagy közösségek sorsát vizsgálták a szakértők.⁴ Matematikai szakkönyvekben behatóan foglalkoztak a kozmológiával, a világegyetemben felfedezhető számok és arányosságok összefüggéseivel, a Nap fény-árnyék hatásaival, visszatérő napfogyatkozásokkal és holdciklusokkal és egyéb ciklikusan ismétlődő jelenségekkel.⁵ Településeiket, azokon belül közigazgatási épületeiket, templomaikat, fontosabb központjaikat mérnöki szabadossággal gyakorolt fengshui elvek szerint terveztek meg és alakítottak ki, melynek fontos része volt az, hogy gondosan elemezték vizeket, a talajt, a környező terepformákat, hegyeket és dombokat is.⁶ A lehetőségek égi és földi jelek alapján való felmérése szerves része volt a katonai műveleteknek⁷ – a legtöbb sorselemző vagy fengshui mester magasan képzett matematikus és fizikus is volt egyben, sőt gyakorta volt jártas a hadtudományokban is.⁸
Jó példa erre a 占雲氣書 Zhān yúnqì shū (Könyv a felhőkből és párákból való előrejelzésről), amely különféle időjárási tényező és természeti jelenség megfigyelését, az ezekből leszűrhető jeleket, éppen zajló és eljövendő események lehetséges kimenetelét, illetve asszociatív gondolkodásmódon alapuló következtetéseket taglalja. Számba veszi a Nap udvarának, a Hold udvarának jellemzőit, a melléknapok alakját, a felhők színeit és alakjait, formálódását, eltűnését, a sarki fényt, a pillanatnyi időjárást, ködöket, párát, csillaghullást stb. Az öt változási állapot elvein keresztül vizsgálták a felhők színeinek összefüggését az adott nappal vagy időszakkal. Például az ellenséges sereg fölötti sárgás (azaz Föld jellegű) felhők 壬 Rén vagy 癸 Guǐ (azaz Víz) napokon kedvezőtlennek számítottak az ellenség megtámadását illetően, mert a Föld legyűri a Vizet.⁹ A jelenségek és a várható események kapcsolata a következő elven alapult: ha egy nagyobb közösség, például egy hadsereg, osztozik egy erős érzelemben vagy hangulatban, akkor annak qije megnyilvánul körülöttük felhőként vagy páraként. Mai gondolkodásunkkal ez meglehetősen misztikusnak tűnhet, ám ha figyelembe vesszük a történelmi tényt, hogy Kína csaknem a világ felét uralta valamikor, akkor e különös gyakorlatokban mégiscsak lehet valami...

A fentiek tükrében érthető hát, hogy a klasszikus kínai metafizika módszerei korántsem ezoterikus babonák vagy délibábos hagyományok, mint azt az elmúlt három-négy évtized során eltorzított kép láttathatja. Akik ezzel a képpel azonosítják például a fengshuit, érdemes utánanézniük, hogy mindez csupán 1986-ig nyúlik vissza, amikor Amerikában megjelent a Black Hat Sect és az egyszerűsített Bágua v. Háromajtós módszerük gombamód elszaporodott a nyugati világban. Ettől eltekintve a fengshuit a kezdetektől fogva földrajztudósok, építészek, környezetmérnökök, matematikusok és fizikusok, a változások kozmológiáját (ciklusok, hexagrammok) pedig matematikusok, pszichológusok és közgazdászok kutatták. Szívből ajánlom Joseph Needham, Stephen Skinner, Fritjof Capra, Derek Walters, Robert Sachs, Michio Kushi, Joseph Yu, Heluo, Howard Choy, Fook Tsan Wong, Hong-Key Yoon, és mások munkáit a témában, akik többsége elismert fizikus, matematikus, csillagász, építész, táplálkozás-szakértő vagy éppen életvezetési tanácsadó – a közös bennük, hogy a metafizikához mind racionális és logikus módon közelítenek.

Megjegyzések:

^ [1] Az első három idézet eredetijei, illetve forrásaikra való pontos hivatkozások megtalálhatók itt.

^ [2] Ian Steward, brit matematikus, a káoszelméletről szóló könyvében teszi fel ezt a kérdést azon felismerése kapcsán, hogy az összetett rendszerek, amelyekről korábban tudományosan azt állapították meg, hogy kiszámítható és pontos törvényszerűségek szerint működnek, mégsem engedelmeskednek minden esetben ezeknek, viselkedésük sokkal inkább véletlenszerű.

^ [3] Leginkább Joseph Needham Science and Civilisation in China (1954-2004) című könyvsorozatát ajánlom. Hatalmas, átfogó és alapos mű ez tudománytörténeti, technológiai, orvostudományi és társadalomtudományi szempontból is, mély tiszteletet és szenvedélyt tükröz a keleti és nyugati világ iránt egyaránt. Első két kötete a keleti világ és a tudományos gondolkodás fejlődését, harmadik a matematikát és az asztronómiát (beleértve a sorselemzést is), negyedik a fizikát (beleértve a gépészeti, építészmérnöki, hajózási alkalmazásait is), ötödik a kémiát (beleértve a papírkészítést, nyomtatást, a külső és belső alkímiai gyakorlatokat, hadászati alkalmazásokat, anyag-, fém- és agyagmegmunkálási módszereket és a bányászatot), hatodik a biológiát (beleértve a gyógynövények ismeretét, az erdőgazdálkodást és a mezőgazdaságot, fengshuit, orvostudományt), hetedik kötet pedig a társadalom, a nyelv és a logika világát mutatja be. Needham életművét az a kérdés ihlette, hogy miért a reneszánsz Európában robbantak ki a tudományos áttörések, forradalmak annak ellenére, hogy az ókori kelet jóval megelőzte a világ többi részét tudományos és civilizációs fejlettségében.

^ [4] Lásd bővebben: Ho Peng Yoke: Li, Qi and Shu – An Introduction to Science and Civilisation in China, 1985, Hong Kong University Press; 131. oldal.

^ [5] Lásd bővebben például a világ egyik legrégebbi (i.sz. I. században befejezett) matematikai-csillagászati művének tartott 周髀算經 Zhōu bì suàn jīng (Számtani útmutató a gnómonhoz és a Mennyek körkörös útjához) könyv szövegét. Átfogó feldolgozása és teljes szövegének fordítása megtalálható Christopher Cullen: Astronomy and mathematics in ancient China: the Zhou bi suan jing könyvében (Needham Research Institute Studies #1, Cambridge Universitiy Press, 1996).

^ [6] Lásd bővebben az Feng Shui Research Center (FSRC) magyar tagozatának honlapján a klasszikus fengshui jegyében íródott átfogó ismertetőt.

^ [7] Lásd például a 奇門遁甲 Qíméndùnjiǎ módszerét, amelyet gyakorta alkalmaztak csaták előtt, vagy Szun-ce A hadviselés törvényei című hadtudományi művét, melynek szerves része a yin-yang elv és az öt változási állapot gyakorlati alkalmazása.

^ [8] Például 一行 Yī Xíng (683–727), aki a császár ellenkezést nem tűrő parancsára kidolgozta a Nyolc Ház fengshui módszerét, ragyogó elméjű matematikus és csillagász volt, a világon elsőként alkotta meg a mechanikus ill. hidraulikus elveken működő automata órát, naptárrendszert készített, s többek közt méréseket végzett a hosszúsági körökkel, illetve a csillagok helyzetével és látszólagos mozgásával kapcsolatban. 魯班 Lǔ Bān (i.e. 507-440) Lǔ tartományában élt kivételes kézügyességű ácsmester és feltaláló találta fel a ma „feng shui vonalzóként” ismeretes távolság- és aránymérő eszközt, metafizikai tudását az építészetben és a hadtudományban egyaránt kamatoztatta. 沈竹礽 Shěn Zhú Réng (1849-1906), aki a titkolózás hosszú évezredei után megosztotta a nyilvánossággal a Xuan Kong Fengshui módszereit, képzett katonai tanácsadó is volt; leszármazottjai a tőle kapott fengshui szakértelmüket többek közt az építészetben és várostervezésben gyakorolták. Kortársként megemlíthető a Fengshui Research Center alapítója, Joseph Yu, aki elismert hongkongi matematikus és fizikus; Howard Choy, aki építészmérnök és metafizikus mester. Vagy éppen Heluo, aki a metafizikán keresztül közelít az életvezetési tanácsadáshoz, és elhivatott munkájának köszönhetően rendkívüli eredményeket ért el többek közt egzisztenciális problémák, drogfüggők, pszichiátriai betegek kezelésében, valamint eltűnt személyek felderítésében.

^ [9] Lásd bővebben: Ho Peng Yoke: Li, Qi and Shu – An Introduction to Science and Civilisation in China, 1985, Hong Kong University Press; 146-149. oldal.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.