Az előző cikkben szó esett egy különös nevű lényről, a jádenyúlról (玉兔 yù tù). Kínában így nevezik a fehér szőrű nyulakat. A fehér bunda a hosszú élet jelképe, a legalább ezer évig élő nyulak szőre – a rókáéhoz és a tigriséhez hasonlóan – kifehéredik, amikor életük derekára (kb. 500 év) érnek. A patkányról úgy tartják, háromszáz évig él, s százéves kora után fehéredik ki a szőre. A halhatatlanok madara, a daru 160 éves korában változik fehérré. Ebből kifolyólag ázsiaszerte nagy becsben tartják az albínó állatokat. A kínaiak számára a jáde felbecsülhetetlen értéket képvisel, némely jádeékszer a gyémántnál is drágább.
A hagyomány szerint az áldozatkészsége okán halhatatlanságot nyert jádenyúl a Holdon egy fahéjfa alatt üldögélve mozsárban töri a gyógynövényeket az örökélet elixírjéhez1. A Hold árnyékaiban a nyúl képe előtt az az a bizonyos négyszögletes valami. Olykor a jádenyulat, mint az örök megújulás és a Hold jelképét, a holdújévvel is összefüggésbe hozzák.
Egy másik elbeszélés szerint maga Cháng-é volt az, aki a halhatatlanság elixírjét ellopva a Holdra repült. Úgy vélte, az ő szépségével kizárólagos jogosultja lehet az örökéletet hozó szernek, s önző módon csak magának akarta. Erre a Nyugat Úrasszonya2, akit meglopott, előbb háromlábú békává, majd nyúllá változtatta át Cháng-ét, aki azóta is az elixír előállításán fáradozik, hogy jóvá tegye bűnét. Más változatok szerint mind a nyúl, mind a béka, mind a királynő jelen van a Holdon. A háromlábú varangy ennélfogva szintén a hosszú élet jelképe.
A motívumok ősi, eredendő természetűek, erre utal a tény, hogy a szelis indiánok történeteiben3 is feltűnik a varangy a Holdon: egy farkaskölyök annyira szerette a békát, hogy el akarta kapni, s egészen a Holdig üldözte.
A fahéjat egyébként „életadóként” tartja számon a kínai hagyomány. A holdbéli fahéjfához kapcsolódik egy másik történet is: Wú Gāng 吳剛 favágó halhatatlan akart lenni, ám nem erényes módon törekedett rá, cselekedeteivel szembeszegült az isteneknek, így a Holdra száműzetett. A Jáde Császár4 azt mondta Wú Gāng-nak, hogy elhagyhatja a Hold Palotát, ha vezeklésül kivágja a fahéjfát. Ez a fa azonban minden csapására megújult, így a favágó azóta is ott él. (Végtére is elnyerte a halhatatlanságot, csak nem úgy, ahogy várta.) Ő a negyedik mitikus alak a Holdon.
Szerepel a kínai mítoszokban egy másik nyúl is, a vörös nyúl (赤兔 chì tù). Ő egy kedvező előjelnek tekintett természetfölötti lény, mert csak akkor jelenik meg, ha az uralkodó erényesen kormányozza országát.
Megjegyzések:
^ [1] Az örökélet elixírjének fogyasztása a halhatatlanság elnyerésének belső alkímiai folyamataira utal. A japán és koreai változatokban a Holdon lévő nyúl éppenséggel rizstortát készít.
^ [2] A Nyugat Úrasszonya (西王母 Xīwángmŭ) egy istennő, aki a Középső Birodalom (Kína hagyományos neve) nyugati határánál emelkedő Kunlun-hegységben uralkodik csodálatos palotájában, az ő kertjében teremnek a halhatatlanság barackjai. Hírvivő madara a háromlábú holló, amely a Napban lakozik. Bővebb leírás itt olvasható az istennőről.
^ [3] Forrás: Charles Alfred Speed Williams: Outlines of Chinese Symbolism and Art Motives, 1941; 221. oldal
^ [4] Az emberi létezés legfőbb ura. Bővebben itt lehet olvasni róla.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.