Élt egyszer egy 曾参 Zēng Shēn nevű úriember, tiszteletbeli nevén 子輿 Zǐ Yú, aki Konfuciusz kiváló tanítványa¹ volt. Zeng mesternek nagy szerepet tulajdonítanak a Nagy Értekezés² összeállításában, tanítványai pedig jelentős munkával járultak hozzá a Beszélgetések és mondások szerkesztéséhez. A monda szerint Zeng mester édesanyja nagyon büszke volt fiára, és sosem gondolta volna hogy bármi erénytelen tettet követne el, mígnem egyszer egy ember állított be hozzá azt állítván, hogy a fia meggyilkolt egy embert.

– Meneküljön Asszonyom, a fia gyilkossá lett! – kiáltotta kétségbeesetten az illető. A jelekből úgy tűnt, valóban történt valami a városban.
– A fiam sosem ölne embert – felelte az anya, s nyugalommal folytatta a szövést.

Az ijedt vádló erre otthagyta és menekült tovább, ki a városból. Hamarosan egy újabb ember kopogtatott Zeng édesanyjának ajtaján, s ugyanazt a megdöbbentő hírt zúdította az asszonyra. Az idős hölgy ezúttal szó nélkül hagyta az illetőt és visszatért a szokásos foglalatosságához.

Kisvártatva egy harmadik férfi is ugyanazzal a rémisztő hírrel tért be hozzá. Zeng Shen anyja aggódni kezdett, befurakodott szívébe a félelem. Félbehagyta a szövést és a hátsó udvaron át elmenekült a városból. A hír hallatán többen csalódtak a híres mesterben, többen átkozták is a nevét. Pedig a kiváló filozófus a városban sem volt aznap, a szörnyű tettet mindössze egy alávaló férfi követte el, kinek születésekor ugyanazt a nevet adták, mint a mesternek...³

Manapság rengeteg bóvli, tévhiten alapuló írást olvashatunk asztrológia (legyen az keleti vagy nyugati), fengshui (legyen szó annak tereprendezési vagy lakberendezési alkalmazásáról), „öt elem” (wuxing), a nyolc trigram (bagua) és más metafizikai rendszerek nevével, ám valójában ezeknek semmi közük a többezer éves hagyományokhoz, pusztán tudatlanságból vagy szándékos haszonlesés, piaci előny céljából alkalmazzák a nevüket jogtalanul. Az Internet térhódításával és az önjelölt mesterek felbátorodásával ez, úgy tűnik, csak rosszabb lett. Hiteles forrásokért érdemes visszatekinteni a 80-as évek előtti állapotra, amikor a fengshuit és más hagyományokat még nem kapta fel a média, nem csinált belőlük varázskellékeket igénylő hókuszpókuszt, illetve bizonyos amerikai körök nem tették ezoterikus-vallásos gyakorlattá. Asztrológiai téren érdemes németül, angolul, esetenként görögül és latinul utánaolvasni az alapoknak és csak azután merülni bele a horoszkópelemzés rejtelmeibe. A fengshuit illetően ajánlott elolvasásra többek között például Stephan D. Feuchtwang elképesztően átfogó, antropológiai megközelítésű műve 1974-ből, vagy Stephen Skinner földrajztanár – először 1976-ban megjelent, azóta több újrakiadást is megélt – klasszikus fengshuival foglalkozó könyve, amelynek magyar kiadása méltatlanul elhallgatott a népszerű kiadványok tömkelege mellett. Vagy ott van például Michio Kushi előadásai alapján készült 1991-es kötet, illetve Robert Sachs 1992-es műve, amik a Kilenc Csillag Ki lényegét és emberi kapcsolatokban játszott összefüggéseit taglalják részletesen. E módszer furcsamód azóta több esetben „feng shui asztrológia” néven kezdett ismertté válni, holott sem a csillagokhoz, sem a fengshuihoz nincs köze.
Nincs tehát könnyű dolga a hiteles tanácsadóknak és a téma iránt érdeklődőknek, mindenekelőtt az emberek évtizedek alatt felhalmozódott kételyein, tévhitein, zavaros gondolkodásán kell átküzdeniük magukat, hogy megért(h)essék, valójában mire is alkalmasak e módszerek és mire nem. A kulcs a józan megközelítés, a világos, közérthető magyarázatok, amelyek lehetőleg mellőzik a bűvös szakkifejezéseket és tükrözik a természettudományos tényeket. Az alapelvek ugyanis egyetemesek, nem a kínai kultúra kizárólagos részei. Jó látni a fejlődést jelző változást ezek után: külföldön már évek óta rendszeres nemzetközi szakmai találkozók, szimpóziumok zajlanak, több helyen az egyetemi oktatásba is beleépítették a metafizikai elveket⁴, és hazánkban is merítettek már a téma hiteles forrásaiból doktori disszertációkhoz.

Megjegyzések:

^ [1] A Beszélgetések és mondások (論語 Lún​yǔ) csak őt és Yǒu​ Ruòt 有若 érdemesíti a mester (子 zǐ) címre.
^ [2] 大傳 Dà​zhuān avagy 繫辭 Xìcí – a Változások könyvének egyik kommentárja
^ [3] 曾参杀人 zēngshēnshārén – közmondás arra, hogy ha egy hazugságot, tévhitet elégszer ismételnek, előbb-utóbb elhiszik az emberek, mindegy, hogy korábban milyen véleménnyel voltak a dologról. A történet a Hadakozó fejedelemségek politikája (戰國策 Zhàn​guó​cè) című műből ismert (angolul itt olvasható). Nyugaton egy ehhez hasonló történet – némi csavarral – „Aki háromszor is farkast kiált” formában terjedt el.
^ [4] A szkeptikusok támadásai ellenére kutatják a csillagfejtés valós segédtudományként való alkalmazhatóságát hazánk egyetemein is. A Hongkongi Egyetemen a fengshui tudományos alkalmazhatóságáról 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben, 2009-ben, a berlini Humboldt Egyetemen 2010-ben tartottak már szakmai konferenciákat, szimpóziumokat, ahogy idén, 2012-ben (immáron 6. alkalommal) is készültek vele.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.