A Nyúl állatjegy olyan tulajdonságokat foglal magába, amelyek a nyúl állatra jellemzőek akár a természetben megfigyelhető vonatkozásban, akár elvontabb, kulturális-hagyománybeli vonatkozásban. Ezek segíthetnek megérteni az elvont metafizikai összefüggéseket, és alkalmazkodni az adott időszak hatásaihoz
A Nyúl fennhatósága alá tartozó időszakban (legyen az év, hónap, nap, vagy kettősóra1) születettek részben osztoznak az állatjegy által képviselt jellemzőkben. Azért csak részben, mert az egyént nem csupán egyetlen állatjegy határozza meg, hanem összetett lény. Ha a sorselemzők tanácsa szerint magunkra öltjük az adott évet uraló állat(jegy) tulajdonságait, ráhangolódunk, akkor tudni fogjuk, mi a teendőnk, oltalmazni fog minket a kártékony hatásokkal szemben.
Mik is a nyúl állat alapvető tulajdonságai?
A magyar szólásmondásokból kiindulva a nyúlról nem éppen a bátorság és a hősiesség jut az eszünkbe, inkább a gyávaság („gyáva, mint a nyúl”) és a menekülés („felhúzza a nyúlcipőt”). Ezzel szemben több kultúra őrzi a nyúl elszántságát és ezzel összefüggésben az áldozatkészségét, önzetlenségét. Ha bárki kételkedne a nyúl bátorságában, elég csak megnéznie, hogyan küzd egy nyúl a természetben... Első ránézésre valóban kerüli a küzdelmet, inkább elmenekül, ám ha rákényszerül, veszedelmesen védekezik. Ha a Nyúl rászánja magát valamire, akkor nehezen tántorítható el célja elérésétől. Ezek a történetek közérthetően kifejezhetik mindazt, amit a kínai sorselemző módszerek elvont fogalmakkal írnak le.
A 卯 Földi Támaszban legerőteljesebben a yin fa (乙 yǐ) jelleg nyilvánul meg. A fa a kibontakozó, kiterjedő és felfelé törő erő, ami a növekedést és a tavaszi újjáéledést testesíti meg az öt változási állapot rendszerében2. A yīn 陰 fa a lágy szárú, a szélben rugalmasan meghajló, a terhelésnek áldozatosan engedő, szelíden előrehatoló növényekre utal – a yáng 陽 fához viszonyítva, ami a fás szárú, az erős, vaskos, göcsörtös növények jellemzője. A yin az engedelmesebb, alkalmazkodóbb, lágyabb, puhább, finomabb, alakíthatóbb jelleget tükrözi a törekvőbb, hevesebb, merevebb, keményebb yanggal szemben. Egy lágy növény igen gyengének és óvatosan növőnek tűnhet a magas fákkal összehasonlítva, ám rugalmassága miatt ott is képes helyt állni, ahol a merev fa eltörik. Ez az alkalmazkodókészség adja a nyúl gyávaságát és egyben a bátorságát is.
A nyulat szerepeltető kínai történetek ezeket a tulajdonságokat igyekeztek az egyszerű ember számára is érthető, befogadható formába önteni:
Történt egyszer, hogy három, egyszerű öregember képét öltő xiān3 járta a vidéket, s hosszú vándorlásuk során elfáradtak, megéheztek. Találkoztak a rókával, a majommal és a nyúllal, és ételt kértek tőlük. Az állatok szétszéledtek, hogy élelmet szerezzenek. A róka ragadozó volt, így ő hamar elejtett egy kisebb vadat, a majom pedig ügyes kezét használva gyümölcsöket szakított le a fáról. A csupán füvek rágcsálásával táplálkozó nyúl azonban üres kézzel tért vissza. A másik kettő kinevette tehetetlenségét. Ekkor a nyúl megkérte az öreg koldusokat, hogy gyújtsanak tüzet. Amikor lobogni kezdett a tűz, a nyúl így szólt: „Felajánlom önnön húsomat, egyetek meg engem!” – azzal beleugrott a lángokba. Ám nem égett meg, s a xiānek felfedték valódi kilétüket az állatok előtt. A nyúl a Jáde Császár4 jóvoltából tovább élhetett a mennyei Hold Palotában, Cháng-é 嫦娥 holdistennő oldalán – azóta is ott látható árnyékként a Földről, ő a jádenyúl.
A történet alapmotívumai más népeknél előfordulnak, ráadásul nem csupán Ázsiában. A kínaiak mellett a japánok, koreaiak, thaiföldiek, mongolok, aztékok, sőt még a dél-afrikai hottentották is egy nyúl alakját vélik felfedezni a Hold árnyékaiban.
A Śaśajâtaka5 c. dzsátaka történet (buddhista születésrege, Buddha nyúlként való megszületéséről szól) is elbeszéli a Hold és a nyúl meséjét, csak némileg más szereplőkkel. Egyes kutatók szerint ez az összes hasonló mítosz alapja. Szóval történt egyszer, hogy a vidra, a majom, a sakál és a nyúl elhatározták, hogy a telihold színe előtt nagylelkűségről tesznek tanúbizonyságot. Kisvártatva egy öregemberbe botlottak, aki élelemért koldult. Az állatok felismerték a lehetőséget, és igyekeztek kedvében járni. A sakál ragadozó volt, hamar el is ejtett neki egy zsákmányt, a vidra halat fogott, a majom pedig ügyes kezét használva megosztotta vele a fák gyümölcsét. A nyúl nem tudott ilyenekkel szolgálni, ám felajánlotta saját húsát, és önként ugrott az öreg által gyújtott tűzbe. Áldozatos tette nem maradt jutalom nélkül: a nyulat nem fogta a tűz. Az öreg ekkor felfedte valódi kilétét: ő volt Śakra, a dévák ura. A Holdra vetítette a nyúl árnyékát, hogy mindenki emlékezzen áldozatos cselekedetére. Azt mondják, a nyúlsütésnél felszálló füst is a nyúl alakját formázza, hogy emlékeztessen erre a tiszteletreméltó tettre.
Egy ceyloni változat szerint Buddhát vezeti ki a nyúl a rengetegből, ahol eltévedt, majd étekül ajánlja magát – a mese vége már ismert.
Érdekes közép-amerikai párhuzam, hogy a mexikóiak ugyancsak nyulat látnak a holdfelszín árnyékaiban, ráadásul az ősi azték történet szintén a nyúl önfeláldozásáról szól: Quetzalcoatl isten földi halandóként járta a világot, ám hosszú vándorlása során elfáradt és majdnem éhen halt – amikor egy nyúl felajánlotta magát étekül számára. Quetzalcoatl felemelte a Holdig, majd visszatette a földre; lenyomata azóta is ott látható a Holdon, emlékeztetve az embereket önzetlen tettére.
Megjegyzések:
^ [1] A kínai hagyományos időszámításban a nap 12 kettősórára (時辰 shí chén) van felosztva, a 12 állatjegy váltakozása szerint. A Nyúl például a reggeli 5:00-7:00 közötti időszakot uralja minden nap.
^ [2] 五行 (wǔxíng): a kínai metafizika alapelveit foglalja rendszerbe a természetben végbemenő változások példáin keresztül. Öt változási állapot összefüggéseit ábrázolja örök körforgásban és egymást szabályozó, alakító erők viszonyában. Az elnevezés érzékletes és hű magyar fordítása Dr. Pressing Lajos nevéhez fűződik. Részletesen itt lehet olvasni a rendszerről.
^ [3] 仙 (xiān): általában „Halhatatlan”-nak fordított megvilágosodott szellemi lény a taoista mítoszokban; szó szerint: „hegyi ember, hegylakó”.
^ [4] Az emberi létezés legfőbb ura. Bővebben itt lehet olvasni róla.
^ [5] Szanszkritul a Hold neve शशाङ्क Śaśanka, ami annyit tesz: „a nyúl jelét hordozó”.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.