A 淮南子 Huáinánzǐ szerint az idők hajnalán, a Mennyekben viszály támadt. Az Ég boltozata megrepedt, s a Földön hatalmas viharok, özönvízszerű esőzések söpörtek végig, kiolthatatlan tüzek égették fel a tájat, veszedelmes fenevadak falták fel az ártatlanokat. Teljes zűrzavar uralkodott mindenfelé. Az emberi faj odaveszett az áradásokban – kivéve két személyt. 伏羲 Fúxī és 女媧 Nǚ​wā megmenekültek csónakjukban, s később újrateremtették az emberiséget a sárga földből gyúrva. Őket tartják Távol-Keleten az emberiség ősszüleinek. Kína legkorábbi értelmező szótára¹ egyszerre nevezi őket házastársaknak és testvéreknek, de legtöbbször úgy ábrázolják őket, mint férj és feleség.

Történetük lényege párhuzamba állítható a sumér Utnapistim és felesége², a bibliai Noé és felesége³, a görög Deukalión és felesége⁴, sőt akár a hindu Manu király⁵, az aztékok⁶, a maják⁷, az inkák⁸ vagy a hopi indiánok⁹ vízözön-mondájával. A tény, hogy ez a teremtésmítosz – ráadásul ilyen mértékű hasonlósággal – egymástól időben és térben távol eső népek kultúrájában is megtalálható, egyetemességet, közös alapot vagy hátteret feltételez.

Ez az írás az Ősvaló oldalra költözött...

Rövid válaszként azt mondhatnánk, hogy sehogyan. :)

Ugyanis nem egyenlő a két fogalom. Inkább azt mondhatnánk, a 卯 az alapfogalom, és a nyúl állatképe kapcsolódik ehhez. Egyfajta segédlet, ami által az egyszerű földműves is a világegyetem működésével összhangban végezheti dolgát, nem szükséges a Földi Támaszok összetett és elvont fogalomrendszerét tanulmányoznia hozzá. A hétköznapi világban a nyúl tulajdonságaiban visszaköszönnek a 卯 által képviselt metafizikai összefüggések, hatások.

A helyes kérdés tehát az: hogyan kapcsolódott a 卯-hoz a Nyúl képe?

A babérfa sűrű ágai

© Pauline Eccles / CC BY-SA 2.0

Szeretnék egy fogalmi félreértést tisztázni, amely a kezdetektől fogva végigkíséri a kínai metafizikai írásokat... A kínai hagyomány és metafizika hatvan, ciklikusan váltakozó minőséggel fejezi ki az időt a qi fejlődését szemléltetve az öt változási állapot tükrében. Ez az ún. 60-as 甲子 Jiǎzǐ-ciklus. Minden egyes időminőség tulajdonképpen egy páros – egy égi és egy földi összetevő (天干 Tiān Gàn és 地支 Dì Zhī) –, ami 干支 Gàn-Zhī néven ismert. 10-féle 干 Gàn és 12-féle 支 Zhī ismétlődés nélküli párjaiból adódik a 60 Gàn-Zhī. A legelterjedtebb az Égi Törzs (vagy Mennyei Szár) és Földi Ág fordítás, ami a sorsfejtéssel foglalkozókban komoly képzavart eredményezhet. Mintha a fa törzse fent, lombkoronája pedig lent helyezkedne el¹. Ezt szokták magyarázni azzal, hogy minden létező az Égből származik és a Földön ágazik szét, ám ez némiképp felületes megközelítése a fogalmaknak.

Amikor a jelek elsőként lefordításra kerültek, a fordítók még nem rendelkeztek kiterjedt ismeretekkel az ősi nyelvi viszonyokban, még kevésbé voltak jártasak a kínai metafizikában. Ezért nem volt könnyű dolguk, az alapos tudás hiánya téves értelmezéseket, félrefordításokat eredményezhetett.

„Örökzöld fenyő- és ciprusfák” (松柏木 sōngbǎimù)¹. Így írják le a 辛卯 – többek közt a 2011-es évet is jellemző hatás – hangulatát a Wǔxíng Nàyīn (五行納音 „Az öt változási állapothoz fűződő hangok”) elméletben²:

A vadon élő nyulak legszembetűnőbb tulajdonsága az, hogy igen óvatosan közelítenek mindenhez. Hosszasan, körültekintően megszaglásszák, több oldalról megvizslatják, a dolgokat. Megfigyelték, hogy még elhagyott vackukba is többszöri körbejárás után térnek vissza, s nem ritkán a veszély első jelére kiugranak és új menedéket keresnek. Brehm több ízben hangsúlyozza a nyulak figyelmességét és óvatosságát. Írja továbbá:

Loewis szerint a havasi nyulat üldözés közben ravaszság is jellemzi. „Ha a kutyák kergetik, nem rohan oly sietve, mint a mezeinyúl, hanem inkább ravaszság – visszatérés, meglapulás – útján igyekszik félrevezetni üldözőit.”

A Nyúl állatjegy előszeretettel emlegetett tulajdonságai közé tartozik a jóbarátság, a békére törekvés és a hűség. Valóban tapasztalni egyfajta békítő, az ellenségeskedést elsimító hatást a Nyúl időszakokban, elég ha csak megnézzük, hogy hány háborút zártak le, vagy hány viszály végződött kiegyezéssel, hány esetben kezdtek béketárgyalásokba éppen valamelyik Nyúl évében (1999, 1987, 1975, 1963, 1951 stb.). Ám fontos tudatosítani, hogy nem mindig képes beteljesülni a Nyúlnak ez a tulajdonsága. Nem meglepő, hogy háborúk és konfliktusok nem egyszer Nyúl évében robbantak ki. Ez rámutat arra, hogy az időben folyamatosan változnak az erőviszonyok.

Az sem mindegy, milyen Nyúl évről van szó. A 辛卯 (Yin Fém Nyúl) éve például elég mozgalmas, feszültségekkel teli évnek ígérkezik – már ha jelenleg is egymásnak feszülő erőket (pl. egyiptomi lázadás) és a korábbi hasonló évek eseményeit (pl. 1951: Szöul el- és visszafoglalása a koreai háborúban, a kínai kommunisták elfoglalják Lhászát, az USA bojkottja Iránnal szemben; 1891: lincselés New Orleansban, fourmies-i sortűz a tüntető munkásokra; 1831: a nagy boszniai felkelés,  szénbányászok lázadása a dél-wales-i Merthyrben, a Nat Turner-féle rabszolgafelkelés, a varsói csata során az oroszok szétzúzzák a lengyel ellenállást stb.) vesszük alapul. Ez a tény talán még inkább a barátság és béke eszméjének tiszteletére sarkall minket.

Az előző cikkben szó esett egy különös nevű lényről, a jádenyúlról (玉兔 yù tù). Kínában így nevezik a fehér szőrű nyulakat. A fehér bunda a hosszú élet jelképe, a legalább ezer évig élő nyulak szőre – a rókáéhoz és a tigriséhez hasonlóan – kifehéredik, amikor életük derekára (kb. 500 év) érnek. A patkányról úgy tartják, háromszáz évig él, s százéves kora után fehéredik ki a szőre. A halhatatlanok madara, a daru 160 éves korában változik fehérré. Ebből kifolyólag ázsiaszerte nagy becsben tartják az albínó állatokat. A kínaiak számára a jáde felbecsülhetetlen értéket képvisel, némely jádeékszer a gyémántnál is drágább.

A hagyomány szerint az áldozatkészsége okán halhatatlanságot nyert jádenyúl a Holdon egy fahéjfa alatt üldögélve mozsárban töri a gyógynövényeket az örökélet elixírjéhez¹. A Hold árnyékaiban a nyúl képe előtt az az a bizonyos négyszögletes valami. Olykor a jádenyulat, mint az örök megújulás és a Hold jelképét, a holdújévvel is összefüggésbe hozzák.

A Nyúl állatjegy olyan tulajdonságokat foglal magába, amelyek a nyúl állatra jellemzőek akár a természetben megfigyelhető vonatkozásban, akár elvontabb, kulturális-hagyománybeli vonatkozásban. Ezek segíthetnek megérteni az elvont metafizikai összefüggéseket, és alkalmazkodni az adott időszak hatásaihoz

A Nyúl fennhatósága alá tartozó időszakban (legyen az év, hónap, nap, vagy kettősóra¹) születettek részben osztoznak az állatjegy által képviselt jellemzőkben. Azért csak részben, mert az egyént nem csupán egyetlen állatjegy határozza meg, hanem összetett lény. Ha a sorselemzők tanácsa szerint magunkra öltjük az adott évet uraló állat(jegy) tulajdonságait, ráhangolódunk, akkor tudni fogjuk, mi a teendőnk, oltalmazni fog minket a kártékony hatásokkal szemben.

Mik is a nyúl állat alapvető tulajdonságai?

A magyar szólásmondásokból kiindulva a nyúlról nem éppen a bátorság és a hősiesség jut az eszünkbe, inkább a gyávaság („gyáva, mint a nyúl”) és a menekülés („felhúzza a nyúlcipőt”). Ezzel szemben több kultúra őrzi a nyúl elszántságát és ezzel összefüggésben az áldozatkészségét, önzetlenségét. Ha bárki kételkedne a nyúl bátorságában, elég csak megnéznie, hogyan küzd egy nyúl a természetben... Első ránézésre valóban kerüli a küzdelmet, inkább elmenekül, ám ha rákényszerül, veszedelmesen védekezik. Ha a Nyúl rászánja magát valamire, akkor nehezen tántorítható el célja elérésétől. Ezek a történetek közérthetően kifejezhetik mindazt, amit a kínai sorselemző módszerek elvont fogalmakkal írnak le.

A kínai hagyományban az idei év a Yin Fém Nyúl (辛卯 Xīn Mǎo) fennhatósága alá tartozik. 2011. február 3-án ünnepelték a Holdújévet Ázsiában illetve a keleti hagyományokat ápoló közösségekben világszerte. A téli napfordulót követő második újhold napján kezdődik. Az ünneplés 15 napig tart, a zárószertartás az ún. Lampion-ünnep (元宵節 Yuánxiāojié), idén február 17-én (csütörtökön) kerül rá sor. A mai nap a 辛卯 év szoláris naptár szerinti kezdete, mert ma ért a Nap pályáján a Vízöntő (Aquarius) csillagkép 15. fokára. A szoláris naptárban a mai naptól számítják a Tavasz Kezdetét (立春 Lìchūn), amely február 18-ig tart. A holdnaptár és a szoláris naptár szerinti újév közelsége nagy jelentőséggel bír a keleti hagyományban, idén tehát még nagyobb lelkesedéssel és odaadással ünneplik meg.

Köszöntelek, Vándor!

E blogon kaput nyitunk a Valóság hétköznapi színtere mögé, a rejtett folyamatok és erők játékára, bemutatva különféle hagyományos sorselemzési módszereket a gyakorlatban, felhívva a figyelmet a jogosan nevetségesnek tartott tévhitekre és babonákra. Igyekszünk a világ kultúráit legszélesebb körben érinteni, s hírül adni a különféle népek hosszú és egészséges életre nevelő népi hagyományaikat, életvezetési tanácsaikat, életbölcsességeiket.

Induljunk hát útra nyitott tudattal, szabad szellemmel!