Öt Változási Állapot

聲不過五,五聲之變,不可勝聽也。
色不過五,五色之變,不可勝觀也。
味不過五,五味之變,不可勝嘗也。

„Hang öt van csupán, de az öt hangnak váltakozása annyiféle, hogy nem győzzük hallgatni. Szín öt van csupán, de az öt színnek váltakozása annyiféle, hogy nem győzzük szemlélni. Íz öt van csupán, de az öt íznek váltakozása annyiféle, hogy nem győzzük kóstolgatni.”
                                      孫子兵法 (Sunzi: A hadviselés törvényei, Tőkei Ferenc fordításában)

Az ötös szám fontos szerepet tölt be a kínaiak valóságfelfogásában, az élet szinte minden területén meghatároztak öt olyan csoportot, amelyeket azonos elvek szerint lehet rendszerezni. Ezen (ős)elveket az öt változási állapot (五行 wŭ xíng) néven1 ismerhetjük, bár egyes (ezoterikus körökben futótűzként terjedő) írások túlságosan leegyszerűsítve és jelképekkel tűzdelve mutatják be, valódi, gyakorlati jelentőségét szinte alig fedve fel. Valamennyi metafizikai módszer használja ezt a rendszert, és a hagyomány szerint a változó világban minden létező jelenség és dolog ez által fejeződik ki. Itt máris egy lényeges, ám viszonylag ritkán hangsúlyozott szemantikai szempontra hívnám fel a figyelmet: az öt változási állapot elveinek alkalmazásakor nem jelenségeket és dolgokat skatulyázunk be adott csoportokba, aggatunk rájuk misztikus szimbólumokat, hanem a dolgokban és jelenségekben fedezzük fel az őselvek (princípiumok) megnyilvánulását! Jelképektől megtisztítva, kulturális közegéből kiemelve a rendszert egy bármilyen helyzetben használható, mindenre kiterjedő törvényszerűségeket kaphatunk, ami jóval kiterjedtebb és mélyebb összefüggéseket foglal magába, mint pusztán azt, hogy „a fém kivágja a fát” vagy hogy „a tűz martalékából hamu lesz, ami a földet táplálja”...

Elsőként érdemes tisztázni, mi is ez az öt változási állapot. Elterjedt nézet, hogy a neveikkel jelölt, általában anyagi megközelítésben ábrázolt hétköznapi dolgok (vizek, tüzek, növények, talaj, fémeszközök) magukban hordozzák az őselvek lényegét, így jó szemléltető eszközként szolgálnak. Ez részben így is van, ám a jelenségek viszonylagos és változó világában semmi sem rendelkezik kizárólagos állapottal, semmi sem állandó (csak a változás maga), így inkább azt mondhatjuk, hogy a pohár víz az leginkább a Víz állapotot tükrözi, a növények elsődlegesen a Fa minőséget fejezik ki, az égés a Tüzet jeleníti meg stb. De ez egy igen szűk értelmezési tartományt határoz meg az öt változási állapotnak.
A lényegiségüket jobban megragadhatjuk, ha ötüket egyetlen folyamatként szemléljük és e folyamatos változás egy-egy állapotát vizsgáljuk meg a többi állapot viszonylatában. A Fa állapotot szokás kezdetként, születésként, kiindulásként emlegetni, megjelenítve a kezdeti lendületvételt, ami a Tűz állapotban bontakozik ki következésképpen. A világegyetemben megnyilvánuló dolgok fejlődését a növekedés, tágulás, terjeszkedés jellemzi (Fa), ami kibontakozásában egyszer csak eléri csúcspontját (Tűz), ahonnan már nem képes tovább tágulni, kiterjedni. Ezt követi a szükségszerű elernyedés, összehúzódás, hanyatlás, csökkenés (Fém), majd ennek mélypontja (Víz), ahonnan már nem képes tovább töpörödni, összehúzódni, így – látszólag – eltűnik (majd újjászületik). Akár a lélegzés, akár a lüktetés, akár az égitestek keringése (távolodás-közeledés), akár a gazdaság (nyereség-veszteség), akár az élet (hol fent, hol lent; a magban ott a termés, a termésben ott a mag)...
A Föld állapota ebben a szemléletben az egyes állapotok közti átmenetet a látja el, állandó és mindent átfogó jelenlétével (középről) igazgatja négy társát, kapcsolatot teremt köztük, biztosítja működésüket, hogy beteljesíthessék céljukat, hogy akadálymentesen átalakulhassanak egyik állapotból a következőbe. A fenti csillagalakú ábra az öt változási állapot kölcsönhatásait szemlélteti, amelyben a Föld állapot teremtés, fejlődés (shēng) tekintetében a Tűz és a Fém között, legyűrés, szabályozás (克 ) tekintetében pedig a Fával és a Vízzel szemben található. A Tűz ad életet a Földnek, ami megteremti a Fémet. A Föld határt szab a Víznek, a Fa pedig a Földnek. A minőségek azonban nem zárt körben követik egymást, nem ugyanazt ismételgetik újra meg újra, hanem a fejlődés egyre magasabb (vagy mélyebb) szintjén bontakoztatják ki önmagukat a folyamat során, ami leginkább egy (logaritmikus) spirálhoz hasonlítható.
Ebben a szemléletben tekintve az öt változási állapotra, megérthetjük, miért nem „elemek” ezek, hanem elevenen élő, folyamatosan változó minőségek. A táguló és összehúzódó világegyetem jelenségeinek tükrében a gallyakat elnyeső metszőolló, vagy a fát felaprító balta meglehetősen leegyszerűsített és korlátolt módon mutatja be a Fém-Fa viszonyt. Megfelelő, ha a tűzifakészítés dinamikáját szeretnénk megérteni metafizikai viszonylatban, ám a szerveink, érzelmeink, a természeti jelenségek vagy az ízek egymásra hatásának szemléltetőjeként már zavaros képet mutatna.

„Azok, akik az elképzelhető legnagyobbról, a világegyetemről gondolkodnak és azok, akik az elképzelhető legkisebb dolgokkal foglalkoznak, lényegében ugyanarról beszélnek.”
– James Trefil, fizikus

Vegyük példaként most sorra a hagyományos értelemben vett öt2 érzékünket és az érzékelési tapasztalatok összefüggéseit. A táblázatból látható, hogy alapvetően mind egy-egy belső szervpárunkkal is kapcsolatban állnak, amelyek kölcsönös egymásrahatása a világegyetem működését tükrözi.

Öt Változási Állapot
(五行 wǔxíng)
Öt Zàng-szerv
(五臟 wǔzàng)3
Öt Fǔ-szerv
(五腑 wǔfǔ)3
Öt Érzéklet / Érzék
(五覺 wǔjué)4
Öt Szín
(五色 wǔsè)
Öt Hang
(五聲 wǔshēng)
Öt Íz
(五味 wǔwèi)
Öt Szag
(五臭 wǔchòu)
Öt Hangjegy
(五音 wǔyīn)8
Fa
(木 )
máj
(肝 gān)
epehólyag
(膽 dǎn)
szín / látás
(色 / 視覺 shìjué)
zöld
(青 qīng)5
kiabálás
(呼 )
savas, savanyú
(酸 suān)
avas, büdös
(羶 shān)7

(角 jué)
Tűz
(火 huǒ)
szív
(心 xīn)
vékonybél
(小腸 xiǎo​cháng)
íz / ízlelés
(味 wèi / 味覺 wèijué)
vörös
(赤 chì)
nevetés
(笑 xiào)
keserű
(苦 )
égett
(焦 jiāo)
szó
(徵 zhǐ)
Föld
(土 )
lép
(脾 )
gyomor
(胃 wèi)
tapintat / tapintás
(觸 chù / 觸覺 chùjué)
sárga
(黃 huáng)
éneklés
(歌 )
édes
(甘 gān)
édeskés, illatos
(香 xiāng)

(宮 gōng)
Fém
(金 jīn)
tüdő
(肺 fèi)
vastagbél
(大腸 dà​cháng)
illat / szaglás
(香 xiāng / 嗅覺 xiùjué)
fehér
(白 bái)
sírás
(哭 )
csípős
(辛 xīn)
fanyar
(腥 xīng)7

(商 shāng)
Víz
(水 shuǐ)
vesék
(腎 shèn)
húgyhólyag
(膀胱 páng​guāng)
hang / hallás
(聲 shēng / 聽覺 tīngjué)
sötét
(黑 hēi)6
sóhajtás, nyöszörgés
(呻 shēn)
sós
(鹹 xián)
rothadt
(朽 xiǔ)

(羽 )

A színek tükrözhetik a természet időszakos változásait9, a szervek (Qijének, megnyilvánulásának) színét10. Ezeket a színtani összefüggéseket tehát a díszítésen, öltözködésen, lakberendezésen túl hasznosíthatjuk a gyógyászatban (pl. betegségtünetek felismerésében, a megfelelő étrend kialakításában11). Bizonyos kórállapotok bizonyos ízek és szagok érzetével járnak együtt, ezt tudták a régiek is.12 A tüdő segítségével szólaltatjuk meg a hangokat, és ezek megszokottól való eltérése rámutathat a szervezet bajaira a tüdőre gyakorolt hatások kiértékelésén keresztül. Ahogy a hangjegyek, úgy a beszédhangok (csoportjai) is adott változási állapot megnyilvánulásainak tekinthetőek, amelyekből a családnevek és egyéb kifejezések jellegét is megkülönböztethetjük.13 A Fengshui egy korai alkalmazásában – 圖宅術 Túzháishù (Lakhelytérképek módszere) – például az öt családnévtípus szerint javasolták a bejárat kialakítását az öt változási állapot elvei szerint.14

Segíthet továbbá a megfelelő ételek (és italok) összepárosításában is, hiszen tapasztalhatjuk, hogy bizonyos ízek elnyomhatnak vagy felerősíthetnek más ízeket. Ahogy a Kíváncsi szakács blogon is írják, az elsózott (Víz) ételt javíthatjuk több krumpli vagy más édes összetevő (Föld) hozzáadásával, mert a Föld szabályozza a Vizet. A mértékkel alkalmazott, szembenálló ízek jól kiegészíthetik egymást kölcsönös szabályozás által: lásd édes-savanyú keleti és régi magyar konyha; édes-sós skandináv konyha; egyes összetevőket a keserű ízük (Tűz) mérséklésére szokás sós vízben (Víz) áztatni, túl édes, telítően nehéz ételt (Föld) savanyúsággal vagy növényi ízekkel (Fa) lazíthatunk. Adott íz túlzásba vitele ártalmas lehet a vele összefüggésben álló belső szerveknek (és rajtuk keresztül az egész szervezetnek)15. Ez megmagyarázná a különféle civilizációs betegségek (csont- és izomgyengeségek, keringési és szívbajok, emésztési gondok) növekvő gyakoriságát. Az ízfokozók, a mesterséges ízesítők, valamint a finomított cukor, só és olajok drámaian befolyásolták a természetes és egészséges ízfelismerést, ízigényeket. A hiányt a fűszerek és ízesítők mértéktelen használatával igyekszik az ember pótolni, ám ezzel saját szervezetét károsíthatja. Érdemes tehát az ízek mértékletes összhangjára ügyelni az ételkészítésnél: valamennyi ízt érdemes szerepeltetni, de úgy, hogy egyik íz se uralja egészen az ételt.
A borgasztronómiában ugyancsak alkalmazzák ezeket az elveket (még ha nem is mindig hivatkoznak keleti tanításokra): túl sós ételek kellemetlenül felerősíthetik a száraz borok savasságát (Fa) – a túlzott Víz túlzott Fa állapotot eredményez. Viszont a tanninban gazdag vörösbor (Tűz) és a sültek, füstölt ízek (Tűz), az aszú (Föld) és az édességek (Föld), a savban gazdag borok (Fa) és a friss zöldségek (Fa) kiválóan illenek egymáshoz.

 

Megjegyzések:

^ [1] Tudomásom szerint Pressing Lajos 1992-es Yijing-fordítása (Ji King: A Változások Könyve, Orient Press; II. kötet, 65. oldal) óta ismert ez az elnevezés. Egyszerűsített neve – öt elem – is igen elterjedt, ám pontatlan, magában hordozza a félreértés lehetőségét, hogy az öt minőségre különálló elemekként és nem egyetlen, folyamatosan zajló változás pillanatnyi állapotaként tekintsünk, illetőleg a hindu és görög elemtanban használatos öt őselemmel (tűz, föld, víz, levegő, éter) keverjük őket. A xíng kifejezés jelentései: halad, lehetséges; folyamatban van; végez, végrehajt, gyakorol;
^ [2] Közismerten öt érzékelési rendszeren (látás, ízlelés, tapintás, szaglás, hallás) keresztül kapcsolódunk a világhoz, ám orvosi szakirodalom megemlít egy hatodik és egy hetedik érzéket is. Az ezoterika térhódítása óta a hatodik ill. hetedik érzék kifejezés általában különös megérzéseket, veszélyérzéket, jövőbelátást, más dimenziók érzékelését vagy más hasonló misztikus, lelki-szellemi szinten érvényesülő képességeket jelent, ám rendelkezünk két nagyon is testi érzékelési rendszerrel a közismert ötön kívül. Ez pedig az egyensúlyérzék és a testtudatosság (avagy propriocepció). Persze ezeken túl beszélhetünk még hőérzetről, fájdalomérzetről – illetve irányérzékről (magnetocepció), tér- és időérzékről stb.
^ [3] A kínai orvoslás szervmeghatározása nem csupán a szövettani-bonctani értelemben vett belső szerveket, hanem azok működési körét, sokoldalú összefüggéseiket más testrészekkel, illetve a Qi keringésének medret adó meridiánokat is magukba foglalja. A 臟 Zàng-szervek tárolást, raktározást ellátó, az öt változási állapot testen belüli kölcsönhatásában elsődleges szerepet játszó ún. tömör szervek. A 腑 Fǔ-szervek az ún. üreges szervek, amelyek a táplálék továbbításában, lebontásában, kiválasztásában stb. játszanak szerepet. Bővebben lásd: Dr. Simoncsics Péter: Az akupunktúra csodája, 2003.
^ [4] A Sárga Császár 81 nehéz kérdésének könyve (黃帝八十一難經 Huáng​dì Bā​shí​yī Nán​jīng) ettől némileg eltérően magyarázza az érzékelés és a változási állapotok kapcsolatát: 經言肝主色,心主臭,脾主味,肺主聲,腎主液。 „A Kánonban az áll, hogy a máj uralja a színeket, a szív uralja a szagokat, a lép uralja az ízeket, a tüdő uralja a hangokat, a vese pedig a testnedveket uralja.” (fordította: Tokaji Zsolt, 2012) Ezt a szöveg azzal magyarázza, hogy a szagokat (嗅) kifejező Fém a 巳 szakaszban (közismert nevén: Kígyó) születik meg, ami alapvetően egy Tűz-jegy, így a szívet kormányozza; a hangokat (聲) kifejező Víz pedig a 申 Shēn szakaszban (közismert nevén: Majom) születik meg, ami alapvetően egy Fém-jegy, azaz a tüdőt kormányozza. Érdekes, hogy a máj-színek, lép-ízek, vese-testnedvek párosítás nem ezen összefüggésen alapul.

Tapintás és ízlelés tekintetében is megoszlanak a vélemények és a források, fel-felcserélődik e kettő a Tűz és Föld esetében. Úgy tűnik, az öt érzékszervet egyesek keverhetik az öt testnyílással, amiről az orvosi és alkímiai szövegek beszélnek. Ezért lehet az, hogy a tapintásról nem beszélnek, az ízlelést pedig hol a Tűzhöz, hol a Földhöz kapcsolják vagy helyette beszéd és nyelv (mint érzék!) szerepel a Tűznél, illetve ízlelés és száj a Földnél.
A Sárga Császár Belső Könyve például a tapintást
nem mint az öt érzék egyikét, hanem mint gyógyászati segédeszközt (pulzus, izmok, szervek állapotának kitapintása) említi. A 難經 Nán​jīng így magyarázza az ízlelés és a szóban forgó változási állapotok kapcsolatát: 脾氣通於口,口和則知穀味矣;心氣通於舌,舌和則知五味矣; „A lép Qi a szájon keresztül jut be (a szervezetbe), s a lép harmonikusan (működik), akkor felismeri a táplálék zamatát. A szív Qi a nyelven keresztül jut be (a szervezetbe), s ha a nyelv harmonikusan (működik), akkor felismeri az öt ízt.(fordította: Tokaji Zsolt, 2012) A lép Qi a Földet, a szív Qi a Tüzet fejezi ki. Ez alapján az ízlelés mindkét minőség megnyilvánulásának tekinthető, az ízek (öt íz) inkább a Tűzének, ezért a táblázatban ott említjük.
A tapintás mint a kapcsolatteremtés eszköze szintén összefüggésbe hozható a Tűz minőséggel, de tulajdonképpen nem egyetlen érzékszervhez köthető, inkább az egész testfelületre kiterjedő, összetett érzékelés. Magába foglalja a hő-, nyomás- és fájdalomérzékelést, formák és felületek azonosítását – ennélfogva nem csupán a bőrrel (ami Fém jellegű megnyilvánulás), hanem a teljes idegrendszerünkkel kapcsolatba hozható (ami központi jellegét tekintve Föld jellegű megnyilvánulás). Ezért szerepel így a táblázatban.
^[5] A 青 qīng hagyományos színelnevezés, szövegkörnyezettől függően jelenthet zöldet (pl. 青菜 zöld zöldség) és a kéket (pl. 青天 kék égbolt) is, ami a fordításokat is megoszthatja bizonyos hagyományos neveket illetően. A kelet jelképének tekintett 青龍 Qīng​lóng-ot általában Égszínkék (Azúr) Sárkánynak szokás fordítani, de előfordul Kék Sárkány és Zöld Sárkány alakban is. A táblázat az etimológiai magyarázatot követi, ami szerint a 青 jel egy kút (井) vizével táplált fiatal (生), zöldellő növényt ábrázol.
^ [6] Ezt szokás feketének is nevezni, bár a hagyomány szerint a sötétkék, sötétszürke és más hasonló árnyalatok is a Víz minőséget fejezik ki, így ezen elnevezés pontosabb.
^ [7] A shān etimológiailag a kecskék, birkák (羊) áporodott szagára, a xīng pedig a nyers hús ill. nyers hal szagára utal.
^ [8] A kínai ősi ötfokú (pentaton) hangsor hangjait a Sárga Császár Belső Könyve (黃帝內經 Huáng​dì Nèi​jīng​) említi legkorábban, az első kötetében (素問 Sùwèn / Egyszerű kérdések) osztályozták e hallható rezgésfajtákat az öt változási állapot szerint. A régi Kína zeneszerzői a minőségekhez fűződő jelképeken keresztül alkották meg műveiket, kifejezve a háborút, aszályt, a vizet, a boldogságot és boldogtalanságot. Érdekes az etimológiáikkal összevetni e hangokat, ugyanis kifejezhetnek a minőségeknek megfelelő hangulatot: a jué kürtöt, szarvat ábrázol (jelentése még: veszekedés, viaskodás), ami a Fa erőteljesen kifakadó, illetőleg haragos természetét tükrözheti; a zhǐ hadba hívás jelentése a Tűz büszke, dicső megnyilvánulását idézheti fel; a gōng mint palota, templom a Föld nyugodt és középponti jellegét szemléltetheti; a kereskedelem jelentésű shāng a pénzérmék fémes csörgését, csendülését is kifejezi; a madártollakat ábrázoló a szárnyak rebbenésére is utalhat, ami halk, akár a Víz folyása.
^ [9] A sárga Napot, amint rávirrad a zöldellő természetre, a vörösen izzó korongját délben, az alkony szürkésfehér, fakó fényeit, illetve az éjszaka sötétjét.
^ [10] A szervek Qíjének halott és élettelteli állapotának színtársításait például a Sárga Császár Belső Könyve (黃帝內經 Huáng​dì Nèi​jīng​) első kötetében (素問 Sùwèn / Egyszerű kérdések) sorolják fel.
^ [11] 善診者,察色按脈,先別陰陽; [...] 視喘息,聽音聲,而知所苦; [...] 精不足者,補之以味。[...] 是故謹和五味,骨正筋柔 „Ezért, aki igazán járatos a diagnózis megállapításában, az megvizsgálja (a paciens) színét kitapintja a pulzusát, és mindenekelőtt szétválasztva megkülönbözteti a Yint és a Yangot. [...] Szemrevételezi a légzést és a sóhajtást (喘息 chuǎn​xī), meghallgatja a zenei és az emberi hangokat, és (ebből) megállapítja a fájdalom pontos helyét. [...] ha a  Jīng állapota nem kielégítő, akkor az ízek által kell javítani rajta. [...] akik ügyelnek az öt íz összhangjára, azoknak csontjai épek, izmaik pedig rugalmasak maradnak. (fordította: Tokaji Zsolt, 2010; forrás az előző megjegyzésben).
^ [12] A Sárga Császár könyvei részletesen taglalják azokat a kórtényezőket, amelyek bizonyos szagok érzetével (például ha a beteg szív Qije a lépbe jutva illatos szag érzetét keltheti), illetve bizonyos ízek utáni vágyakkal járnak együtt (például ha a beteg lép Qije a májba hatol be, savanyú íz utáni sóvárgás jelentkezik).
^ [13] E leírás szerint az ősi Zhuyin-ábécé kezdőhangzói az öt változási állapotot tükrözhetik: az ajakhangok (ㄅ b, p, m, f) a Víz, a nyelv mozgatásával járó hangok (ㄉ d, t, n, l) a Tűz, a torokhangok (ㄍ g, k, h) a Föld, a fogínynél ejtett hangok (ㄐj, q, x) a Fa, a fogaknál ejtett hangok (ㄓ zh, ch, sh, r, z, c,  s) a Fém állapotát fejezik ki.
^ [14] A módszert taglaló eredeti szöveg ugyan elveszett, de töredékesen fennmaradt, mert számos szerző hivatkozott a történelem során az alkalmazásaira, többek közt a Han-kori filozófus-kritikus, 王充 Wáng​ Chōng (i.sz. 27-97) is a 論衡 Lúnhéng(Mérlegelések) c. művének 74. fejezetében: 圖宅術曰:「商家門不宜南向,徵家門不宜北向。」 — 則商金,南方火也;徵火,北方火也。水勝火,火賊金,五行之氣不相得,故五姓之宅門有宜向。向得其宜,富貴吉昌;向失其宜,貧賤衰耗。 „A Lakhelytérképek módszere szerint: Shāng-családok lakhelyének kapuja nem nézhet délre, Zhǐ-családok lakhelyének kapuja nem nézhet északra. Ez azért van, mert a shāng hang a Fém változási állapotot fejezi ki, a déli irány pedig a Tűz állapotot; a zhǐ hang Tűz állapotot tükrözi, az északi irány pedig Víz állapotot. A Víz legyűri a Tüzet, a Tűz árt a Fémnek, az öt változási állapot Qijei nem jutnak el egymáshoz, így az öt családnév lakhelyeinek kapuját megfelelő irányba kell elhelyezni. Ha a megfelelő tájolás teljesül, akkor vagyon és rang, jószerencse és jólét (várható); ha a megfelelő irány hibádzik, akkor szegénység és közönséges élet, hanyatlás és nyomor (várható).”
Más szavakkal: a Fém állapot kibontakozását a déli irány Tűz állapota gátolja, határt szab működésének; a Tűz állapotának kibontakozását pedig az északi irány Víz állapota szorítja vissza. Ez a Qi megrekedéséhez, a állapotváltozás természetes rendjének megromlásához vezethet – ezért nem javasolja a szöveg ezeket az irányokat az említett családok bejáratainak kialakításához. Habár az öt változási állapot elvét azóta is alkalmazzák a Fengshui módszertanában, természetesen túlhaladták az ilyen leegyszerűsített összehasonlításokat; az egyes helyzeteket jóval több tényező figyelembevételével, kifinomultabb módon értékelik ki.
^ [15] 味過於酸,肝氣以津,脾氣乃絕。味過於鹹,大骨氣勞,短肌,心氣抑。味過於甘,心氣喘滿,色黑腎氣不衡。味過於苦,脾氣不濡,胃氣乃厚。味過於辛,筋脈沮弛,精神乃央 „ha a savanyú minden más ízt elnyom, akkor a máj Qi átnedvesedik, a lép Qi pedig megszakad. Ha a sós minden más ízt elnyom, akkor a nagy csontok Qíje elerőtlenedik, az izmok összezsugorodnak, a szív Qi pedig renyhévé lesz. Ha az édes minden más ízt elnyom, akkor a szív Qi fullasztóan eltömődik, elfeketedik (a kinézet), a vese Qi pedig elveszti egyensúlyi állapotát. Ha a keserű minden más ízt elnyom, akkor a lép Qi ellankad, a gyomor Qi pedig besűrűsödik. Ha a csípős minden más ízt elnyom, akkor az izomzat és a véredények elernyednek és renyhévé lesznek, a Jing és a Shen (működésének hatékonysága) pedig megfeleződik.” (fordította: Tokaji Zsolt, 2010; forrás a 10. megjegyzésben).

 

A bejegyzés trackback címe:

https://valosagtura.blog.hu/api/trackback/id/tr824320658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.