A mai nappal vette kezdetét a kínai időszámítás 4709. szoláris éve, a 79. 甲子 Jiǎzǐ-ciklus1 29. szakasza, amit a Gergely-naptár 2012-ként jegyez.
A sajnos csak töredékes magyarázatokkal fennmaradt 納音 Nàyīn rendszerben minden yang s yin évpárhoz egy-egy költői képet rendeltek, amik képesek egyetlen fogalomban tömöríteni hosszú tekercseket megtöltő tanításokat, természeti analógiákkal kifejezve az adott időszak lényegiségét. Minden ilyen pár első tagja egy yang év, második tagja pedig egy yin év, és tartozik hozzájuk egy „hang” (音 yīn) az öt változási állapot zenei megnyilvánulása közül.
A 壬辰 (Rén Chén / Yang Víz Sárkány) és a 癸巳 (Guǐ Sì / Yin Víz Kígyó) évpárhoz a „hosszan folyamló víz” (長流水 chángliúshuǐ) metaforáját rendelték, amely egy kiapadhatatlan forrásból folyamatosan áramló vizet takar. Ehhez természetesen a Víz változási állapotának hangja társul.
壬辰癸巳，勢極東南，氣傍離宮，火明勢盛，水得歸庫，盈科後進，乃曰長流水也；
„壬辰 és 癸巳 a délkeleti égtájnál2 lelhető meg, ahol a qi távoli palotájához3 tart, ahol a tűz fénye felragyog4, a víz pedig visszatért tározójába5, csordultig töltve minden zugot, hogy aztán továbbáramoljon – ezért nevezik őket hosszan folyamló víznek.”
– 三命通会 Sān Mìng Tòng Huì (A Három Sors összefonódása)
Első 納音 Nàyīn témájú írásomban látható felvételen a 2:37 és 2:47 közötti kép fejezi ki a hosszan folyamló vizet.
Megjegyzések:
^ [1] A kínaiak hagyományosan a Sárga Császár (黄帝 Huángdì) uralkodásától számítják az időt, ám többféle megközelítés is él. Van, amelyik az első 60-éves uralkodási ciklusának végétől (eszerint 4648 a Gergely-naptár szerinti 2012), a másik az uralkodásának első évétől (4609), illetve az ezt követő évtől (4708) számolja. Sőt olyan is él, ami az első 60-éves ciklust követő 61. évtől számol, az alapján 4647 adódik. A legelterjedtebb szerint 4709 a jelenlegi év sorszáma, azaz az uralkodás kezdetétől (i.e. 2697) számolt időszámítás.
^ [2] 辰 és 巳 jelölései a kínai iránytű felosztásán a délkeleti nyolcad első és utolsó harmadát fedik le. Mai tájolókon ez 112,5° – 127,5° illetve 142,5° – 157,5° foktartományoknak felel meg.
^ [3] A 離宮 lígōng (szó szerint: „távoli palota”) a császári kert része, a birodalmi főpalotától távol, külvárosi vidékeken kialakított birtok, csodálatos tájjal övezett, lélekemelő környezetben. A császárok hosszabb időszakokat töltöttek el itt nyaranta, tehát egyfajta „nyári rezidenciaként” szolgált. Az idézett szövegben ez arra utal, hogy 辰 és 巳 átmenetet képviselnek, 辰 a keleti jegyek utolsó tagja, 巳 pedig a déli jegyek első tagja. Az északi féltekén a keleti jegyek a tavasz három hónapját (kb. február-március-április), a déli jegyek a nyár három hónapját (kb. május-június-július) határozzák meg.
^ [4] 巳 a qi fejlődésének azon szakasza, amelyben Tűz változási állapot virágzó (盛 shèng), azaz fényesen ragyog.
^ [5] 辰 a qi fejlődésének azon szakasza, amelyben a Víz változási állapot elraktározott (庫 kù), akár a víztározóban lévő víz. Ez kiapadhatatlan kútként szolgál az áramló 壬 számára.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.