A 淮南子 Huáinánzǐ szerint az idők hajnalán, a Mennyekben viszály támadt. Az Ég boltozata megrepedt, s a Földön hatalmas viharok, özönvízszerű esőzések söpörtek végig, kiolthatatlan tüzek égették fel a tájat, veszedelmes fenevadak falták fel az ártatlanokat. Teljes zűrzavar uralkodott mindenfelé. Az emberi faj odaveszett az áradásokban – kivéve két személyt. 伏羲 Fúxī és 女媧 Nǚ​wā megmenekültek csónakjukban, s később újrateremtették az emberiséget a sárga földből gyúrva. Őket tartják Távol-Keleten az emberiség ősszüleinek. Kína legkorábbi értelmező szótára¹ egyszerre nevezi őket házastársaknak és testvéreknek, de legtöbbször úgy ábrázolják őket, mint férj és feleség.

Történetük lényege párhuzamba állítható a sumér Utnapistim és felesége², a bibliai Noé és felesége³, a görög Deukalión és felesége⁴, sőt akár a hindu Manu király⁵, az aztékok⁶, a maják⁷, az inkák⁸ vagy a hopi indiánok⁹ vízözön-mondájával. A tény, hogy ez a teremtésmítosz – ráadásul ilyen mértékű hasonlósággal – egymástól időben és térben távol eső népek kultúrájában is megtalálható, egyetemességet, közös alapot vagy hátteret feltételez.

Kozmikus eseményeket fedezhetünk fel a háttérben. Például a következő mondarészlet mintha a Föld megbillent tengelyére utalna:

物有不足，故昔者女媧氏練五色石以補其闕；斷鰲之足以立四極。其後共工氏與顓頊爭為帝，怒而觸不周之山，折天柱，絕地維，故天傾西北，日月星辰就焉；地不滿東南，故百川水潦歸焉。

„A dolgok nem voltak a helyükön, így hát 女媧 Nǚ​wā​ egy ötszínű kő segítségével helyreállította őket; levágta 鰲 Áo¹⁰ lábait, hogy azzal támassza meg a világ négy sarkát. Eztán 共工 Gòng​gōng​ és 顓頊 Zhuān​xū​ harcolt egymással a hatalomért¹¹, dühükben nekiütköztek a 不周 Bù​zhōu hegyének, mire megroggyantak az Eget tartó pillérek, megszűnt a Földi kapocs¹². Az Ég megdőlt Északnyugat felé – a Nap, a Hold és a csillagok ezért járnak errefelé. A Föld is kibillent délkeletre – ezért ömlik száz folyó vize vissza (a tengerbe) errefelé.¹³”

– 列子 Lièzĭ¹⁴

Az emberiség újrateremtőit két egymásba fonódó, emberfejű, kígyótestű lényként is ábrázolták¹⁵. Meglepő módon ez a minta számos ősi, főként a teremtéshez, feltámadáshoz kötődő jelképben megtalálható. Legismertebb talán a gyógyító erejű caduceus hírnökbot. A jógában a kundalininak nevezett, az életet megújító kozmikus erő felemelkedése ugyanezt a mintát tükrözi.

Plazmafizikai kísérletek során nemrégiben felfedezték, hogy a közös jellemvonásokkal rendelkező ősi jelek kapcsolatba hozhatóak a plazma alakváltozásaival¹⁶ akár laboratóriumi keretek közt, akár a világűrben zajló folyamatait tekintjük. Például vessük össze a mágneses mező által rendezett elektromos áramlás¹⁷ kialakulásának képét a farkukkal összefonódó mitikus ősszülők ábrázolásával. Majd pedig tekintsük az egészet alulnézetből: az elektromágneses folyamat képe a világegyetem változásait szemléltető ősi Taiji ábrára emlékeztet.

Fent: Összefonódó plazmaszálak oldal- és alulnézetből18 Lent: A kínai ősszülők és egy Ming-kori Taiji-ábra (90°-kal balra elforgatva)

„Miként a Mennyben, úgy a Földön is...”

Az (új) élet alapját képezi a biológiában a kettős spirállá összefonódó DNS-lánc. Galaxisunk közepén egy csillagköd ugyancsak kettős spirálba rendeződött, s plazmafizikai kísérletek során is kimutatták ezt a jelenséget¹⁹. Ha egészen közelről vizsgáljuk a plazmagömbben cikázó kisüléseket, észrevehető, hogy a nyalábok egymásba fonódnak.
A Tejút karjai és a trópusi ciklonok karjai, a rovarok közeledése a fényforráshoz, a héja közeledése a zsákmányához, a csigák és a nautilus mészvázának tekeredése, a kaméleon farkának tekeredése, fenyőtoboz pikkelyei, a napraforgótányéron elhelyezkedő magvak, a romanesco brokkoli rózsái mind a – természetes növekedés spiráljának is nevezett – logaritmikus spirált követik. És ezek csupán a legszembetűnőbb példák...

A Taiji-ábra és a Tejútrendszer képe egymásra vetítve

Megjegyzések:

^ [1] Az i.sz. 58-147 körül íródott 說文解字 Shuōwén Jiězì.
^ [2] Utnapistim történetét az Atrahaszísz-eposz és a Gilgames-eposz örökítette meg.
^ [3] Lásd a Bibliában (Mózes I. könyve, 6-9. fejezet), illetve a Koránban (Hűd szúra, 25-49. ája).
^ [4] Többek között Apollodórosz Mitológia c. művében (Első könyv, VII./2.) olvasható a vízözön és az emberiség újrateremtésének görög változata.
^ [5] Vaivaszváta Manu és az özönvíz történetét a Matszja Purána örökítette meg. Az elbeszélés magyar nyelven például itt és itt megtalálható. A hindu időszámítás szerint egyébként Vaivaszváta Manu uralkodásával kezdődött a jelenlegi manvantará (ami 71*12000*360 emberi évet ölel fel).
^ [6] Az aztékok „öt Nap – öt világ” kozmológiájában a jelenlegi világot megelőző Nahui-Atl (Víz-Nap) világát özönvíz pusztította el. Egy emberpár azonban megmenekült egy hatalmas ciprusfa oltalmában, de végül Tezcatlipoca kutyává változtatta őket, mert ellenszegültek parancsának.
^ [7] A Popol Vuh kódexben olvashatunk arról, hogy Gucumatz (a tenger istene) és Huracán (égisten) először szavak által, majd sárból, aztán fából igyekezett megteremteni az embereket, ám az eredmény harmadjára sem volt kedvükre. Ezért özönvízzel sújtották a Földet. Később megpróbálkoztak kukoricából, lisztből és vízből kevert massza segítségével megformálni az embereket. Ez végül bevált, az emberiség a negyedik korszakba lépett.
^ [8] Az inka Unu Pacsakuti (Nagy Földindulás) legenda számol be arról az áradásról, amivel Virakocsa (a teremtő isten) elpusztította a Titicaca-tó körül élőket két – más változatokban három – ember kivételével, akik később benépesíthették a világot.
^ [9] Az arizóniai hopi indiánok legendája szerint két földrész háborújával kezdődött a pusztulás, melynek során özönvíz árasztotta el a világot. Pók Nagyanyó nádcsónakokat készített az igaz emberek számára, akik így túlélhették a katasztrófát.
^ [10] Áo a tengerben úszó, hatalmas teknős az ókori kínai mitológiában, hátán hordozza a három vagy öt szent hegyet. (Terebess Ázsia Lexikon)
^ [11] 共工 Gòng​gōng​ vízisten, aki a teremtéstörténetben 祝融 Zhù Róng​ tűzistennel harcol; rendhagyó módon az itt idézett szövegben az utóbbi helyett 顓頊 Zhuān​xū​ szerepel, aki a Sárga Császár unokája.
^ [12] Az Ég és a Föld elszakadt egymástól, egységes rendjük felbomlott.
^ [13] Kínától délkeletre található a Csendes-óceán, ami felé folynak a folyók.
^ [14] Taoista alapmű az i.e. V. századból. Az idézet a Tang kérdései (湯問 Tāng​ wèn) c. fejezetből való. A történet később több műben előfordult 女娲補天 (Nǚ​wā ​bǔ Tiān) Nüwa befoltozza a Mennyeket címmel; egy változatát mozgóképként is meg lehet tekinteni.
^ [15] Egy korai Han-kori (i.e. 205 - i.sz. 220) falfestményen így ábrázolják őket. (Sajátos módon egy ismeretlen harmadik szereplő is látható a képen, aki mintha szentesítené az egyesülésüket.)
^ [16] Eddigi legátfogóbb tanulmánnyal a témában David Talbott és Wallace Thornhill: Thunderbolts of the Gods című műve szolgálhat.
^ [17] Ezek a világűrben előforduló plazmaszálakban, egyes napkitörésekben és a földi sarki fényeknél is megfigyelhető ún. Birkeland-áramok. Az összefonódó szálakat mágneses zsinóroknak is nevezik, és leginkább napszéltevékenységkor figyelték meg őket a Föld magnetoszférájában; néhány perc alatt kialakulnak ezek a fonatok, majd szétválnak.
^ [18] Az ábra Donald E. Scott: The Electric Sky c. könyvéből való.
^ [19] Egy új szimuláció szerint az elektromos töltéssel rendelkező, plazmának kitett por DNS-szerű kettős spirálba tudja rendezni önmagát, ami több tekintetben is viselkedhet úgy, mint egy élő organizmus: képes a reprodukcióra és az információátadásra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.